A brit szülészeti és nőgyógyászati szakmai kollégium 2022-es irányelve a terhességi kolesztázisról
Terhességi intrahepatikus epepangás
Főbb ajánlások
·
A terhesség intrahepatikus epepangásának (ICP)
diagnózisát olyan várandósoknál kell mérlegelni, akiknél a bőr viszketése
normális megjelenésű, és a random összes epesav koncentrációja 19 mikromol/l
vagy annál magasabb. [D fokozat]
·
További laboratóriumi és/vagy képalkotó
vizsgálatok nem javasoltak, kivéve, ha a viszketés atipikus klinikai
tünetekkel, releváns társbetegségek jelenlétével vagy korai kezdetű súlyos ICP-vel
társul. Fontolja meg további utóvizsgálatok elvégzését azoknál a nőknél,
akiknél a kóros májfunkciós tesztek rendeződése késik vagy nem következik be.
[C fokozat]
·
Fontolja meg a súlyos, nagyon súlyos, évente
vagy a tipikusnak tűnő ICP-vel érintett nők gondozásának megvitatását
hepatológussal. [D fokozat] – évente egyeztessen
·
Erősítse meg az ICP diagnózisát a születés utáni
időszakban, minimum 4 hét elteltével a szülést követően, a viszketés
megszűnésével és a májfunkciós tesztek (beleértve az epesavakat is)
normalizálódása alapján. [D fokozat]
·
Tájékoztassa az izolált ICP-vel és egypetéjű
terhességgel érintett várandósokat, hogy a halvaszületés kockázata csak akkor
emelkedik a populációs arány fölé, ha a szérum epesavkoncentrációjuk 100
mikromol/l vagy annál magasabb.
·
⚬ 19-39 mikromol/l epesav
csúcsértéket mutató várandósoknál (enyhe ICP) és egyéb kockázat nélkül: tájékoztassa
őket, hogy a halvaszületés kockázata hasonló a háttérkockázathoz. Fontolja meg
a 40. hétre tervezett szülés vagy a folyamatos terhesgondozás lehetőségét a
nemzeti útmutatóknak megfelelően.
·
⚬ Azoknak a nőknek, akiknél az
epesavcsúcs 40-99 mikromol/l (mérsékelt ICP) és nincs más kockázati tényező, tájékoztassa,
hogy a halva születés ismert kockázata a 38-39. heti terhességig hasonló a
háttérkockázathoz. Fontolja meg a tervezett szülést a 38-39. terhességi héten.
·
⚬ A 100 mikromol/l vagy annál
magasabb epesav-csúcsértékkel rendelkező (súlyos ICP) várandósok esetében
tájékoztassa őket, hogy a halvaszületés kockázata magasabb, mint a
háttérkockázat. Fontolja meg a tervezett szülést a 35-36. terhességi héten. [A
fokozat]
·
Tájékoztassa az ICP-vel és ikerterhességgel
érintett lévő várandósokat, hogy a halvaszületés kockázata magasabb, mint az
ICP-vel nem érintett ikerterhességben. [D fokozat]
·
A klinikusoknak tisztában kell lenniük azzal,
hogy a magzati ultrahang és/vagy a kardiotokográfia (CTG) nem jelzi előre vagy
nem előzi meg a halvaszületést ICP esetén. [D fokozat]
·
Tájékoztassa az ICP-vel érintett várandósokat,
hogy a kockázati tényezők vagy társbetegségek (például terhességi cukorbetegség
és/vagy preeklampszia és/vagy több magzatot érintő terhesség) jelenléte növeli
a halvaszületés kockázatát, és befolyásolhatja a tervezett szülés időzítésével
kapcsolatos döntéshozatalt. [D fokozat]
·
Tájékoztassa a várandósokat, hogy nincsenek
olyan kezelések, amelyek javítanák a terhesség pozitív kimenetelének esélyeit (vagy
az emelkedett epesavkoncentrációnak) és az anyai viszketésre irányuló
kezeléseknek korlátozott mértékben hasznosak. [A fokozat]
·
Ne ajánljon rutinszerűen ursodeoxikolsavat a
káros perinatális kimenetel csökkentése céljából ICP-vel érintett várandósoknak.
[A fokozat]
1 | Cél és alkalmazási terület
Ez az iránymutatás összefoglalja
a terhességi intrahepatikus epepangás (ICP), korábbi nevén a szülészeti epepangás
diagnózisára, valamint az anyai és magzati kockázatokra vonatkozó
bizonyítékokat. Útmutatást nyújt a rendelkezésre álló különböző ellátási
lehetőségekről. Ezeket a várandós preferenciáival együtt kell figyelembe venni,
a közös és megfelelő tájékoztatáson alapuló döntéshozatal részeként.
Míg az ICP területén mára néhány magas
színvonalú, randomizált, kontrollált vizsgálatot végeztek, számos publikáció
nem rendelkezik ilyen szigorú felépítéssel, és ez korlátozza a részletes,
bizonyítékokon alapuló ajánlások megfogalmazásának lehetőségét az ellátás egyes
aspektusaira vonatkozóan. A bizonytalan területeket kiemeljük, valamint
ajánlásokat teszünk a terület jövőbeli kutatására.
Ebben a dokumentumban a várandós kifejezést használjuk. Fontos azonban
elismerni, hogy nem csak a magukat nőként azonosító személyek számára szükséges
az ellátáshoz való hozzáférés. A szülészeti és nőgyógyászati szolgáltatásoknak
és az ellátásnak ezért alkalmasnak, befogadónak és érzékenynek kell lennie azon
személyek szükségleteire nézve, akiknek nemi identitása nem egyezik meg a
születésükkor kijelölt nemükkel.
2 | Bemutatás
Az ICP-vel érintett várandósok
gondozását a saját és az egészségügyi szakemberek aggodalma vezérli a
halvaszületés potenciálisan megnövekedett kockázata miatt. A halva születés
csökkentése az Egyesült Királyságban a szülészeti ellátás egyik prioritása1.
Az előfordulást genetikai és környezeti
tényezők befolyásolják, és populációnként eltérő. Az Egyesült Királyságban az
ICP a terhességek 0,7%-át érinti a többnemzetiségű populációban, és az
indiai-ázsiai vagy pakisztáni-ázsiai származású várandósok 1,2-1,5%-át.2,3
A terhesség intrahepatikus epepangása multifaktoriális állapot.
Jellemzője az elsődleges bőrbetegség hiányában jelentkező viszketés, kóros
anyai epesavkoncentráció mellett. A tünetek leggyakrabban a harmadik
trimeszterben fordulnak elő, de a terhesség során korábban is jelentkezhetnek.4 Az ICP diagnózis felállítása előtt
mindig mérlegelni kell az alternatív diagnózisokat (pl. preeklampszia);
lehetséges más állapotok fennállása is. A viszketésnek és az emelkedett
epesavkoncentrációnak a szülés után vissza kell térnie a normális szintre.
Ideális esetben minden ICP-vel érintett várandósnál a szülés után
ellenőrizni kell a májfunkciós vizsgálatokat (beleértve az epesavakat is),
mivel egy részüknél tartósan fennállhatnak olyan eltérések, amelyek további
vagy alternatív társbetegségekre utalnak (például nem alkoholos zsírmáj).
Néhány tanulmány beszámol a várandósok szülés utáni átfogó utánkövetéséről,
hogy felmérjék a további diagnózisokat.
Nincsenek olyan klinikai jellegzetességek vagy laboratóriumi minták,
amelyek kizárólag az ICP-re jellemzőek lennének, mivel más állapotok is
okozhatnak viszketést, vagy emelkedett epesavkoncentrációt a terhesség alatt. A
várandósok mintegy 25%-ánál jelentkezik viszketés2,5; többségében nincs és nem alakul ki
ICP.
Történetileg az ICP-t várandósoknál önbevallás alapján diagnosztizálták,
a terhességre jellemző határértékeket meghaladó májfunkciós tesztek széles
skálájának emelkedésével együtt jelentkező viszketés alapján.6 Mostanra egyre több bizonyíték van
arra, hogy egy magzatot érintő terhességben a legtöbb májfunkciós teszt nem jelzi
a magzati elhalálozás kockázatát, és hogy csak az anyai összes
epesavkoncentráció eredményei vannak összefüggésben a halvaszületés
kockázatával.
Ezen iránymutatás legutóbbi frissítése óta 23 tanulmány metaanalízise
jelent meg, amelyben 5557 ICP-vel érintett várandós és 165136 egészséges
kontrollszemély vett részt, valamint az első egyéni betegadat-elemzés, amelyben
27 tanulmány 5269 ICP-vel érintett várandós adatait elemezték7. Az egypetéjű terhességekben a
halvaszületés a maximális, különösen 100 mikromol/l feletti összes epesav-értékekhez
társult. Olyan társbetegségekkel járó terhességek esetén, amelyek önmagukban is
befolyásolhatják a terhesség kimenetelét (pl. több magzatot érintő, cukorbeteg,
preeklamptikus terhesség), ezeket figyelembe kell venni a kockázatok és az
ellátási lehetőségek mérlegelésekor.
Az epesavkoncentráció nincs összefüggésben
a viszketés intenzitásával.8 Más
májvérvizsgálatok, mint például az alanin-transz-amináz vagy az
aszpartát-transzamináz, nincsenek összefüggésben a terhesség kimenetelével.7 Ennek fényében ma már konszenzus van
abban, hogy az ICP diagnózisához megemelkedett anyai epesavkoncentráció
szükséges, és hogy a csak viszketést és izoláltan emelkedett transzaminázokat
mutató (normális epesavkoncentrációjú) várandósok és terhesek esetében nem szabad az ICP
diagnózisát felállítani.9 Ezt
támasztja alá a fent leírt, nemrégiben készült szisztematikus áttekintés,
amelyben nem találtak összefüggést az abnormális anyai
transzamináz-koncentrációk és a halvaszületés között.7
2.1 | Milyen terminológia használatos az állapot leírására?
A legtöbb eddig közzétett
tanulmányban olyan várandósok vettek részt, akiknél az ICP-t viszketés és a
laboratóriumi referenciatartomány feletti emelkedett epesavszint alapján
diagnosztizálták. Egy 560 várandós bevonásával végzett vizsgálatban egy
terhességre specifikus referenciatartományt számoltak ki a nem-éhgyomri
epesavakra, amelynek felső normális határértéke 18 mikromol/l.10 Tekintettel arra a metaanalízisre
és egyéni betegadatok elemzésére, amely szerint a halvaszületés kockázata nem
az alanin-transzamináz szintjéhez, hanem az epesav csúcskoncentrációjához
kapcsolódik,7 az egyébként
megmagyarázhatatlan viszketést mutató várandósok számára javasolt terminológiát
az 1. táblázat tartalmazza.
2.2 | Milyen klinikai kérdések merülnek fel az ICP-vel érintett várandósok
esetében?
Az ICP-vel érintett várandósok és
várandósok klinikai kérdései közé tartozhatnak a viszketéssel való megbirkózás,
a terhesség alatti megfigyelési műveletek, az anyai tünetek ellenőrzésének
lehetőségei, a magzati halálozási kockázat csökkentése, a koraszülés, az alvási
nehézségek, az állapottal kapcsolatos szorongás és a szülés optimális
időzítése. A viszketés jellege a különböző nőknél és az egyes nőknél különböző
időpontokban változó, az enyhétől az elviselhetetlenig, a lokálistól a
kiterjedtig, és egyes várandósoknál ez negatív hatással lehet a mentális
jólétükre. A májelégtelenség (károsodott szintetikus funkció, például
meghosszabbodott protrombin-idő, vagy metabolikus diszfunkció, például
hipoglikémia) nem jellemző az ICP-re.
3 | Bizonyítékok meghatározása és értékelése
A Cochrane Library és az
elektronikus adatbázisok (DARE, EMBASE, Trip, MEDLINE és PubMed) címében vagy
kivonatában a következő kifejezésekre kerestek: "cholestasis",
"intrahepatikus cholestasis", "szülészeti cholestasis", "epesavak
és sók" és "májfunkciós vizsgálat".
Táblázat 1: terminológia
várandósok számára a normál bőr viszketése esetén
Diagnózis |
Klinikai jellemzők |
Terhességi viszketés |
Viszketés és epesav csúcskoncentráció <19
mikromol/L a |
Enyhe ICP |
Viszketés és
emelkedett epesav csúcskoncentráció 19-39 mikromol/L |
Mérsékelt ICP |
Viszketés
és megemelkedett epesav csúcskoncentráció 40-99 mikromol/L |
Súlyos ICP |
Viszketés és megemelkedett epesav
csúcskoncentráció ≥100 mikromol/L |
Megjegyzés: Az epesav
csúcskoncentráció a várandós terhessége alatt mért legmagasabb
epesavkoncentrációra utal. Így egy nő diagnózisa a terhesség alatt
súlyosbodhat.
a A normális epesavkoncentráció felső határa a terhesség alatt 18
mikromol/L 10
A keresés a 2017 augusztusáig
megjelent cikkekre korlátozódott. A teljes keresési stratégia online elérhető
támogató információként. További kutatás folyt 2021 februárjáig, adott esetben
további cikkek bevonásával. A teljes irodalomkutatás online elérhető a
segédanyagként (S1. és S2.
Melléklet). Ez a Royal College of Obstetricians and Gyneacologists (RCOG)
irányelv az RCOG Green-top Guidelines készítésének standard módszertanával
összhangban készült.11
4 | Hogyan diagnosztizálunk ICP-t?
4.1 | Hogyan kell felállítani ICP diagnózist?
Ajánlás |
Bizonyíték
minősége |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Az
ICP diagnózist mérlegelni kell azoknál a várandósoknál, akiknél irritáció
normál megjelenésű bőr esetén is jelentkezik és a véletlenszerű teljes epesav
csúcskoncentráció magasabb, mint 19 mikromol/l. valószínű,
hogy megerősítést nyer, ha a viszketés és az emelkedett epesavszint a szülés
után megszűnik. |
4 |
D |
Nincs
diagnosztikai teszt az
ICP-re, de ez a definíció pragmatikus, és ezt használják az ICP-vel érintett
várandósokkal végzett klinikai kutatásokban. |
Ha felmerül az ICP diagnózis gyanúja,
végezzen strukturált anamnézist és vizsgálatot, hogy a viszketés és a
májműködési zavar egyéb okait ki lehessen zárni. |
4 |
D |
Vannak más lehetséges okok is a viszketésnek és a májfunkciós tesztek
rendellenességeinek várandósok esetében. |
Ajánljon
ismételt májfunkciós vizsgálatokat és epesav mérést
(a terhesség előrehaladottságától és a klinikai állapottól függően) a
normális véreredményekkel rendelkező várandósoknak, akiknél a viszketés
továbbra is fennáll, és más ok nem látható. |
4 |
D |
A várandósoknál
a terhességi viszketés ICP -vé alakulhat. 15
hétig a kezdeti megjelenés után. |
Ha a viszketés megszűnése az epesavak és a
májfunkciós tesztek normalizálódásával függ össze a terhesség alatt, az ICP
diagnózisa valószínűleg nem helyes. |
4 |
D |
A klinikai gyakorlatban a diagnózisokat felül kell
vizsgálni. ha a klinikai megjelenés megváltozik |
A várandósoknál újonnan jelentkező
viszketés, ha kiütéssel társul, nem valószínű, hogy ICP. Ha a viszkető bőr
rendellenesnek tűnik (a bőrkiütésen kívül), akkor más okot kell figyelembe
venni. Májfunkciós vizsgálatokra és epesav-mérésre rutinszerűen nincs szükség.
A kezelőorvosoknak azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a bőrbetegségek
(pl. ekcéma) és az ICP egyidejűleg is előfordulhatnak.
Ha a viszkető bőr normálisnak tűnik,
vagy csak a vakarás okozta bőrsérülést észlelünk, a diagnózis lehet a
gesztációs viszketés vagy az ICP (lásd az 1. táblázatot); az epesavkoncentráció
mérését és a májfunkciós vizsgálatokat el kell végezni. A 19 mikromol/l vagy
annál magasabb epesavkoncentráció a várandósság alatt alátámasztja az ICP
diagnózisát. [Evidencia szint 4]
Amennyiben ez klinikailag indokolt, az
epesavméréseket megfelelő időpontban, de nem szükségszerűen éhgyomorra kell elvégezni.
Ha az epesavkoncentrációra vonatkozó, nem éhgyomri felső határértéket 19
mikromol/l-ig vesszük, akkor a korábban ICP-nek tekintett nők közel 20%-ának
(mivel epesavkoncentrációjuk 19 mikromol/l alatt, de a standard laboratóriumi
határérték felett van) nem ez a diagnózisa. A közzétett adatok azt mutatják,
hogy a 19 mikromol/l alatti emelkedett epesavszintű terhes nőknél nem áll fenn
a halvaszületés fokozott kockázata.10
Ezenkívül, mivel a prandiális mérések magasabbak, mint az éhgyomri mérések, ez
a megközelítés maximalizálja az epesav-csúcsértékek kimutatásának esélyét,
amelyek nagyobb klinikai jelentőséggel bírnak a terhesség kedvezőtlen
kimenetelének megelőzése szempontjából.
A normál bőr viszketése, a
májműködési zavarok és az emelkedett epesavkoncentráció nem specifikusak, és
sokféle oka lehet. Az egészségügyi szakembernek strukturált anamnézist és
vizsgálatot kell végeznie, és figyelembe kell vennie más lehetséges
diagnózisokat is: ezek lehetnek terhesség specifikusak (beleértve a
pre-eclampsiát) vagy a terhességgel véletlenszerűen egyidejűleg előfordulóak
(Walker és munkatársai által átfogóan áttekintve)12
. A differenciáldiagnózis részét kell képezniük a gyógyszerreakcióknak, az
allergiás reakcióknak és a csalánkiütésnek. [Evidencia szint 4]
A normális bőr ellenére tartósan
viszkető és normális véreredményekkel rendelkező várandósok esetében a
terhességi viszketés kezdeti diagnózisát kell mérlegelni. A nőknél akár 15 hét
eltelte után a terhességi viszketés diagnózisa után is kialakulhat ICP.13 Ha ezeknél a nőknél a viszketés
továbbra is fennáll, klinikai javallat szerint felülvizsgálatot kell ajánlani
nekik ismételt májfunkciós vizsgálatokkal és epesavméréssel. Ezek gyakoriságát
és időtartamát egyénileg kell meghatározni, de történhet az ütemezett ellátás
alapján. A terhességi kor szintén fontos a vizsgálatok gyakoriságának
meghatározásában, különösen a harmadik trimeszter későbbi szakaszában, amikor
az ICP diagnózisa megváltoztathatja a szülés időzítése körüli ellátást (a
halvaszületés kockázatának csökkentése céljából) [lásd 5.2. szakasz].
A májfunkciós vizsgálatokra terhesség-specifikus referenciatartományok
használatosak.6 [Evidencia szint: 4].
A viszketés és a biokémiai eltérések
általában a terhesség alatt fennállnak
az ICP-vel érintett várandósoknál, bár nagyon gyakori, hogy ingadoznak. Néhány
nőnél azonban a pruritus és a biokémiai eltérések a terhesség hátralévő részére
teljesen megszűnnek; a kezelőorvosoknak ekkor újra kell gondolniuk az eredeti
tünetek okát és azt, hogy mi okozta a megszűnést. A májfunkciós tesztek
átmeneti eltéréseinek számos oka lehet, például gyógyszerreakciók (pl.
antibiotikumokra) vagy nem specifikus vírusos megbetegedések. Ha a megszűnés
terhesség alatt következik be, nem valószínű, hogy az eredeti diagnózis helyes
volt. A várandóssal megbeszélve a folyamatos gondozás általában visszatérhet a
normális kerékvágásba, és a szülés időzítésével kapcsolatos döntéseknek a
szokásos szülészeti gyakorlaton kell alapulniuk, bár nagyobb óvatosságra van
szükség, ha az epesavkoncentráció jelentősen emelkedett (pl. 100 mikromol/l
vagy több). [Evidencia szint: 4]
4.2 | Mi az egyéb vizsgálatok szerepe az ICP-gyanús
várandósok ellátásában?
Ajánlás |
Evidencia szint |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
További
laboratóriumi és/vagy képalkotó vizsgálatok nem
ajánlottak minden
nő esetében, de egyénileg megfontolandó. Csak atipikus klinikai tünetek,
releváns társbetegségek jelenléte esetén fontolja meg a szülés előtti
vizsgálatot, vagy
korán jelentkező súlyos ICP esetén. Fontolja meg a szülés utáni vizsgálatokat
azoknál a nőknél, akiknél a kóros májfunkciós tesztek rendeződése késik vagy
nem következik be. |
2+ |
C |
Egy
kohorszvizsgálat kimutatta, hogy a
valószínűség hogy
a rutinvizsgálatok a klinikai kép egyéb okait is azonosítják, rendkívül
alacsony volt |
A korábbi RCOG-irányelvek rutin
laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat javasoltak az ICP klinikai képének
egyéb okainak kizárására, beleértve a vírusos és autoimmun teszteket és a máj
ultrahangvizsgálatot. Egy közelmúltban történt, visszamenőleges értékelés 500
emelkedett epesav-konventrációjú várandós esetében arra enged következtetni,
hogy a vírusos eredetű, autoimmun vagy szervi okok valószínűsége, a más
klinikai háttér gyanújával nem rendelkező viszketésre és máji zavarra,
rendkívül alacsony, mivel egyetlen további diagnózis sem került felállításra a
későbbi vizsgálatok során.15 Ezért
más vizsgálatok rutinszerű alkalmazása már nem ajánlott. Az Egyesült Királyság
Nemzeti Szűrési Bizottsága nem javasolja a terhesség alatti hepatitis C
rutinszerű szűrését, mivel nincs bizonyíték az előnyökre16; ugyanezek a bizonytalanságok
érvényesek az ICP-vel érintett várandósokra is. A rutinszerű hepatitis C-vizsgálat
ezért jelenleg nem ajánlott a gyanús vagy bizonyított ICP-vel érintett
várandósok esetében. Atipikus vagy bizonytalan ICP-képet mutató várandósok
esetében további vizsgálatokat kell mérlegelni (beleértve a hepatitis C-t is).
Ide tartozhatnak azok a várandósok, akiknek jelentősen emelkedett a
transzamináz-szintjük, vagy az ICP korai, az első vagy a második trimeszterben
kezdődött vagy gyorsan progrediáló biokémiai képet mutatnak vagy a
májelégtelenség bármely jellemzője vagy akut fertőzésre utaló jelek, vagy ha a
szülés után nem következik be a rendeződés. [Evidencia szint 2+]
Három kohorszvizsgálat, amelyekben 223
nő17 , 531 nő15 és 745 nő18
ICP-vel érintett várandós vett részt, akiknél rutinszerű véralvadási
vizsgálatot végeztek, nem mutatott ki eseteket a protrombinidő
meghosszabbodására a szövődménymentes klinikai állapotú nőknél. A kis számú
kóros eredmény olyan nőknél fordult elő, akiknek alternatív diagnózisuk volt
(például akut terhességi zsírmáj). A véralvadási vizsgálat ezért nem ajánlott
rutinszerűen elvégezni a szövődménymentes ICP-vel érintett várandósok esetében.
Egyéni alapon kell mérlegelni, különösen akkor, ha a máj szintetikus
működésének vagy a zsírfelszívódás hibás működése merül fel. [Evidencia szint
2+]
4.3 | Mikor kell hepatológiai szakorvosi tanácsot kérni?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Fontolja
meg a a
várandós ellátásának hepatológussal
való egyeztetését súlyos,
nagyon korai
vagy atipikus megjelenésű, ICP-nek
bizonyuló esetekben. |
4 |
D |
Jó
gyakorlat az összetett vagy szokatlan esetek megvitatása az illetékes
szakemberekkel. |
Azoknál a nőknél, akiknél az első vagy
második trimeszterben, de különösen az első trimeszterben viszketés, valamint a
májműködés és az epesavak rendellenességei jelentkeznek, nagyobb
valószínűséggel áll fenn genetikai hajlam, alternatív vagy kiegészítő
diagnózis. Meg kell fontolni egy hepatológus és/vagy egy, a cholestasisra
szakosodott klinikus bevonását a vizsgálatok és a kezelési lehetőségek
megvitatása céljából. Szülés utáni beutalást kell fontolóra venni azon
várandósok esetében , akiknél a viszketés és a biokémiai eltérések a szülés
után nem szűnnek meg. [Evidencia szint 4]
4.4 | Mi a szokásos szülés utáni feloldás?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Erősítse
meg az ICP diagnózist a szülés utáni időszakban, a szülés után legalább négy
hét elteltével a viszketés megszűnése és a májfunkciós tesztek
normalizálódása (beleértve epesavkoncentrációt is) alapján |
4 |
D |
Jógyakorlat
biztosítani az ICP-vel érintett várandósok számra a megfelelő utánkövetést |
5 | Anyai és perinatális kockázatok
5.1 | Mi az anyai morbiditás?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Tájékoztassa
az ICP-vel érintett várandósokat, hogy a
domináns tünet
a viszketés. Ez
lehet súlyos, ingadozhat és jelentősen befolyásolhatja az alvást. |
2+ |
C |
Általános klinikai
gyakorlat a tünetek a megbeszélése az érintettekkel |
Az ICP-ben szenvedő nőknél nagyobb eséllyel
alakulhat ki preeklampszia vagy gesztációs diabétesz. Vérnyomás- és
vizeletmonitorozásra, valamint a terhességi cukorbetegség vizsgálatára van
szükségük a nemzeti iránymutatásnak megfelelően. |
1+ |
B |
Fontos, hogy
az ICP-vel érintett nők továbbra is részesüljenek a szülés előtti gondozás
szokásos részeiben. |
A viszketés az ICP fő tünete. A
viszketés nem specifikus egyetlen helyre sem; gyakran generalizált, és
érintheti a tenyereket és/vagy a talpakat; intenzitása változó lehet.2 A terhességi viszketésben vagy ICP-vel
érintett várandósok esetében a viszketés súlyossága és az epesavak szintje
között gyenge összefüggés van,8 és a
diagnózistól függetlenül a viszketés egyes nők esetében nagyon súlyos lehet, és
negatívan befolyásolhatja érzelmi jólétüket és mentális egészségüket. A
viszketés gyakran erősebben jelentkezik éjszaka, ami zavarhatja az alvást.
[Evidencia szint 2+]
A kolesztázis további tüneteiről,
mint például4 a sötét vizelet és a
sápadt széklet, ritkán számolnak be. Előfordulhat szteatorrhoea,20 és az ilyen tüneteket mutató várandósoknál
a K-vitamin felszívódási zavara is előfordulhat. A sárgaság ritka, az ICP-vel
érintett várandósok kevesebb mint 1%-át érinti,15
és ha előfordul, általában enyhe lefolyású. [Evidencia szint 2+]
A preeklampszia előfordulása magasabb
volt az ICP-vel érintett várandósoknál (esélyhányados [OR] 3,7 [95% CI
3,2-4,3]): Az ICP-vel érintett várandósok 12,2%-ának volt preeklampsziája,
szemben az ICP nélküli várandósok 3,4%-ával (228/1876 versus 3385/94 386).7 Mivel a preeklampszia a második
trimeszter közepétől bármely terhességben diagnosztizálható, az egészségügyi
szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy az ICP-s várandósok az ICP
felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatos vérnyomás- és vizeletvizsgálatot kapjanak
a preeklampszia szűrésére.21
[Evidencia szint 1+].
Egy több mint 5000 ICP-vel érintett
várandóssal készült metaanalízisben, a terhességi diabétesz aránya magasabb
volt azoknál várandósoknál, akik ICP-sek (VAGY 2,4 [95% CI 2,1-2,8]): Az ICP-vel
érintett várandósok 13,2%-a esetében már diagnosztizáltak terhességi
cukorbetegséget, szemben az ICP nélküli várandósok 5,9%-ával (239/1806 versus
5571/94384).7 A terhességi diabétesz
további vizsgálata jelenleg nem ajánlott; a terhességi diabétesz kockázatának
felmérése és vizsgálata a nemzeti irányelvek szerint történik.22 [Bizonyítottsági szint 1+].
Egy nagy svéd lakossági vizsgálat,
amelyben 11388 ICP-vel érintett várandós és 113 893 kontrollszemély vett részt,
azt találták, hogy az ICP-vel érintett várandósoknál megnőtt annak
valószínűsége, hogy később hepatobiliáris betegséget diagnosztizálnak
(kockázati arány (HR) 2,62 [95% CI 2,47-2,77]); 15% az ICP-vel érintett
várandósoknál, szemben a 6. 3% a kontrollcsoportban), elsősorban epekőbetegség
miatt (HR 2,72 [2,55-2,91]; 11,6% versus 4,6%).23
Az epekő azonban gyakori, a magas jövedelmű országokban a felnőttek 5-25%-át
érinti,24 és nem világos, hogy az
epekőbetegség megelőzi-e az ICP-t az ilyen várandósoknál. [Bizonyítottsági
szint 2-]
Ugyanez a vizsgálat összefüggést talált
az ICP és az immunmediált betegségek között a későbbi életkorban (HR 1,28
[1,19-1,38]; 7,2% versus 5,8%). Ezek közé tartozott a cukorbetegség (HR 1,47
[1,26-1,72]; 1,7% versus 1,2%), pajzsmirigybetegség (HR 1,30 [1,14-1,47]; 2,5%
versus 2,0%), pikkelysömör (HR 1,27 [1,07-1,51]; 1,4% versus 1,1%), gyulladásos
poliartropathia (HR 1,32 [1. 11-1,58]; 1,3% versus 0,9%) és a Crohn-betegség
(HR 1,55 [1,14-2,10]; 0,4% versus 0,3%), de a fekélyes vastagbélgyulladás (HR 1,21
[0,93-1,58]; 0,6% versus 0,5%) nem.25
Ezen állapotok többsége továbbra is alacsony abszolút gyakoriságú. A
rutinszerű, rendszeres szűrés előnye nem bizonyított az ICP-vel érintett
várandósok esetében, és jelenleg nem ajánlott. [Evidencia szint 2-]
Az ICP-vel érintett várandósoknál a
jelentések szerint kis mértékben megnövekedett az esélye annak, hogy később más
betegségeket, például hepatitis C-t diagnosztizálnak. A hepatitis C
kimutatására irányuló brit stratégia a magas kockázatú csoportok (pl. a
hepatitis B-ben szenvedők) további vizsgálatain alapul, és jelenleg nem terjed
ki a jelenlegi vagy korábbi ICP-vel érintett várandósokra.26 Általában egy ICP-epizód után az
érintetteknek nincs szükségük további szűrésre vagy nyomon követésre.
5.2 | Mekkora a halvaszületés kockázata?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás indoklása |
|
Tájékoztassa az izolált ICP-vel és egy
magzatot érintő terhességgel várandósoknak, hogy a a halvaszületés kockázata növekszik a populációs arány fölé csak akkor emelkedik, ha az epeszérumuk koncentrációja 100 mikromol/l vagy annál magasabb: ·
Azokat a várandósokat, akiknél az epecsúcs savak
19-39 mikromol/l és nincs más kockázati tényező, tájékoztassa, hogy a
halvaszületés kockázata hasonló a háttérkockázathoz. ·
Azokat a várandósokat, akiknek az epesavcsúcsértéke
40-99 mikromol/l, és nincs más kockázati tényezőjük, tájékoztassa, hogy a
halvaszületés kockázata hasonló a háttérkockázathoz a 38-39. terhességi
hétig. ·
100 mikromol/l csúcsértékű vagy ennél magasabb
epesavszinttel rendelkező várandósokat tájékoztassa, hogy a halvaszületés
kockázata magasabb, mint a háttérkockázat. |
1+ |
A |
Bemutatva 23 tanulmány
meta-analízisében |
|
Tájékoztassa
az ICP-vel érintett várandósokat, hogy a kockázati tényezők vagy társbetegségek
(mint például a terhességi cukorbetegség és/vagy a preeklampszia és/vagy a
több magzatot érintő terhesség) jelenléte növeli a halvaszületés kockázatát,
és befolyásolhatja a tervezett szülés időzítésével kapcsolatos
döntéshozatalt. |
|
|
Retrospektív
kohorszvizsgálatokban kimutatva |
|
Tájékoztassa az ICP-vel érintett és
ikerterhes várandósokat, hogy a halvaszületés kockázata magasabb az ICP-vel nem érintett ikerterhességhez
képest |
|
|
Kínai retrospektív kohorszvizsgálatban
kimutatva |
|
A halvaszületés továbbra is a
legnagyobb aggodalom az ICP-vel érintett várandósok, valamint az őket ellátó
egészségügyi szakemberek számára. Az ICP-vel érintett várandósokra vonatkozó
nagy szisztematikus áttekintés és egyéni betegadatok meta-analízise arról
számolt be, hogy az egygyermekes terhességek esetében a halvaszületés kockázata
csak akkor emelkedett a populációs arány fölé, ha az epesavkoncentrációja 100
mikromol/l vagy annál magasabb volt (2. táblázat).7
A 28. gesztációs héttől 2015-re
vonatkozó nemzeti halvaszületési arányok az ICP-adatokhoz hozzájáruló országok
esetében országonként 0,18% és 0,72% között mozogtak; az Egyesült Királyságban
a halvaszületési arány 0,29% volt.7
A halva születés patofiziológiája
ICP-ben bizonytalan, de úgy gondolják, hogy az epesavak akut magzati anoxiát
okozhatnak, valószínűleg magzati aritmia27
vagy akut placenta érgörcs miatt.28
Egy magzatot érintő terhességben a halva születést az összes epesav
csúcskoncentrációjával hozták összefüggésbe, de nem az alanin-transzaminázzal.7 [Evidencia szint 1+].
A UK Obstetric
Surveillance System (UKOSS) 2010-2011-ben végzett 12 hónapos tanulmánya 669
olyan esetet vizsgált meg az Egyesült Királyságban, amikor az ICP egyke
terhességben 40 mikromol/l vagy annál magasabb epesav szintekkel jelentkezett,
és 10 halvaszületés történt.29 Ezek közül hétnek volt egyidejűleg
fennálló terhességi szövődménye (háromnak terhességi cukorbetegsége, kettőnek
preeklampsziája, kettőnek nem meghatározott komplikációja). Ezek a különbségek
az országos adatokhoz képest továbbra is jelentősek, és arra utalnak, hogy az
ICP-vel és egyéb társbetegségekkel érintett várandósok esetében további
megfigyelésre van szükség. [Evidencia szint 2+]
A több magzatot érintő terhességek
kedvezőtlen perinatális kimeneteleinek, köztük a halvaszületésnek az
etiológiája több tényezőre vezethető vissza. A halvaszületés kockázata több
magzatot érintő terhességben magasabb, mint egy magzatot érintő terhességben.30 [Evidencia szint 2-]. Egy Kínából származó retrospektív
kohorszvizsgálat kifejezetten az ICP-t értékelte ikerterhességekben.31 129 ICP-vel komplikált és 1793 ICP-vel
nem érintett ikerterhességet vizsgáltak
(2006-2014). Az ICP-vel érintett ikerterhességeknél megnövekedett volt a
halvaszületés kockázata az ICP nélküli ikerterhességhez képest (3,9% versus
0,8%, aOR 5,75 [95% CI 2,00-16,6]). Ezt tovább rétegezte a halva születés
kockázata 3,3% volt a 10-39 mikromol/lepesavakat tartalmazó nőknél és 5,1% a 40
mikromol/l vagy annál magasabb epesavakat tartalmazó nőknél. Az ICP-vel járó
halvaszületések ikerterhességekben a 33-35 hetes
Táblázat 2. Összefüggés a halvaszületés
előfordulási gyakorisága és az epesavak koncentrációjának
csúcsértéke között, egy magzatot érintő terhesség esetén (a következő
kutatásból átvéve: Ovadia és munkatársai)7
|
Epesav koncentrációjának csúcsértéke |
Halvaszületés előfordulási gyakorisága |
Halvaszületések száma összesen |
Veszélyeztetettségi ráta |
Egyesült Királyságbeli nemzeti halvaszületési ráta
a 28 héttől (2015) |
- |
0,29% a |
- |
- |
Enyhe ICP |
Emelkedett epesavszint |
0,13% (0,02-0,38%) |
3/2310 |
Referencia |
Mérsékelt ICP |
40-99 mikromol/l |
0,28% (0,08-0,72%) |
4/1412 |
2,35 (0,52-10,50) |
Súlyos ICP |
≥100 mikromol/l |
3,44% (2,05-5,37%) |
18/524 |
30,50 (8,83-105,30) |
a 95%-os konfidenciaintervallum nincs megadva
terhesség között következtek be,
szemben az egypetéjűek 36-38 hetes terhességével. [Evidencia szint 2-]
5.3 | Mekkora a perinatális morbiditás kockázata?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Tájékoztassa
a mérsékelt és súlyos ICP-vel érintett várandósokat, mind a spontán, mind az
iatrogén koraszülés magasabb esélyéről |
1+ |
A |
Bemutatva
23 tanulmány meta-analízisében |
Tájékoztassa a mérsékelt és súlyos Icp-vel
érintett várandósokat, hogy a vajúdás és szülés közben a Meconiummal fertőzött
magzatvíz előfordulásásra megemelkedett esélyeik vannak |
1+ |
A |
Bemutatva 23 tanulmány meta-analízisében |
Tájékoztassa
a mérsékelt és súlyos ICP-vel érintett várandósokat, hogy az babájuknak nagy
valószínűséggel újszülöttellátásra lesz szüksége. |
1+ |
A |
Bemutatva
23 tanulmány meta-analízisében |
A több mint 5000 ICP-vel érintett
várandós metaanalízisében az ≥40 mikromol/l epesav szinttel rendelkezőknél mind
a spontán koraszülés (OR 3,47 [95% CI 3,06-3,95]), mind az iatrogén koraszülés
(OR 3,65 [1,94-6,85]) általános kockázata megnőtt,7 ez utóbbi valószínűleg a
tervezett koraszüléssel járó "aktív kezelés" politikáját tükrözi
(annak ellenére, hogy e megközelítés bizonyítékai korlátozottak).32 A 37. hét előtt szülő nők aránya
az epesavkoncentráció növekedésével nőtt a 37. hét előtt szülők körében:
(373/2264), a 40-99 mikromol/l alatti epesav szinttel rendelkezők 19,1%-a
(261/1368) és a 100 mikromol/l vagy annál magasabb epesav szinttel rendelkezők
30,5%-a (157/514). A többszörös terhességek többsége koraszülöttként jött a
világra.7 [Evidencia szint 1+].
Ugyanebben a több mint 5000 ICP-vel
érintett várandósra kiterjedő metaanalízisben az ICP-vel érintett várandósnál
megnőtt a meconiummal festett magzatvíz (bármilyen fokozatú) előfordulásának
esélye: OR 2,60 (95% CI 1,62-4,16).7 A 2010-2011-es UKOSS vizsgálat 713 olyan
nővel, akiknél az epesavszint 40 mikromol/l vagy annál magasabb volt,
megállapította, hogy ezeknél a nőknél a meconiummal festett magzatvíz
alacsonyabb gesztációs korban, és gyakrabban a 35-38. héten fordult elő, mint
az ICP vel nem érintett várandósoknál.29
A szülés során a meconiummal festett magzatvíz előfordulását a nemzeti iránymutatások
alapján kell kezelni.33
[Evidencia szint 1+].
Az ICP jelenléte az
újszülöttosztályra való felvétel kis mértékű növekedését okozza: (95% CI
1,03-2,10).7 Nem volt azonban különbség a 7-nél kisebb7
5 perces Apgar-pontszámú újszülöttek arányában (ami fokozott újszülöttkori
morbiditással és mortalitással jár): OR 1,41 (0,95-2,10).34,35
[Evidencia szint 1+].
A 2010-2011-es UKOSS-vizsgálat
713 ICP-vel (epesavkoncentráció 40 mikromol/l vagy annál magasabb) érintett
brit várandóson végzett 713 vizsgálatából kiderült, hogy az újszülöttfelvételek
45%-a koraszülés, 30%-a pedig légzési problémák miatt történt.29 Vizsgálatukban a koraszülések aránya
25% volt, 15%-os volt a meconiummal festett liquor aránya, de nem volt meconium
aspirációs eset. Az újszülöttosztályon való tartózkodás medián időtartama 7 nap
volt (IQR 2,25-13,75 nap).29 [Evidencia
szint 1+].
6 | Hogyan kell az ICP-vel érintett várandósokat megfigyelni?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Az
ICP-vel érintett várandósok felülvizsgálata egy
tanácsadó által vezetett szülészeti
osztályon |
4 |
GPP |
Az
ICP-vel érintett várandósoknál magasabb a valószínűsége a terhességi
komplikációknak |
Az ICP-vel
érintett várandósok megfigyelésének gyakoriságát és tartalmát a várandóssal
közösen kell meghatározni, és az általuk tapasztalt kellemetlenségek vagy
distresszek, az epesavkoncentrációk, a gesztációs kor és egyéb betegségek
jelenléte alapján kell meghatározni. Ez magában foglalhatja a diagnózis
felülvizsgálatát, az anyai és magzati jólét megvitatását, a viszketés kezelését
és a további biokémiai vizsgálatok szükségességét. [Evidencia szint 4]
6.1 | Milyen anyai megfigyelést kell javasolni?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
ICP-vel
érintett várandósok esetében mérlegeljük a májfunkciós tesztek és
epesavkoncentráció mérés megismétlését egy hét után, ezt követően a
gyakoriságot egyénre szabottan kell meghatározni |
4 |
D |
Az
ICP kiszámíthatatlan természete miatt jógyakorlat megfigyelés ajánlása |
Úgy
tűnik, az anyai viszketés kevés összefüggést mutat a biokémiai rendellenesség
szintjével. Az ICP-vel érintett várandósok tüneteinek folyamatos megfigyelése
és biokémiai megfigyelése mutathat:
·
emelkedő epesavkoncentrációt, és ha 100 mikromol/l vagy több,
akkor a súlyos ICP diagnózist,
·
az epesavkoncentráció csökkenését egy megnyugtatóbb kategóriába,
így a megfigyelés gyakorisága és/vagy a gondozás ennek megfelelően módosítható,
·
a viszketés spontán megszűnését és a biokémiai rendellenességek
normalizálódását, amely esetben a diagnózist felül kell vizsgálni [lásd fentebb
a 4.1. szakaszban],
·
Ingadozó epesavkoncentrációt, de az aktuális diagnózisuknak
megfelelő határértékeken belüli csúcskoncentrációkat. [Evidencia szint 4]
Minden érintettnél, akinél viszketés és
emelkedett kezdeti epesavszint jelentkezik, körülbelül egy hét eltéréssel meg
kell ismételni egy második epesavszint-mérést, a diagnosztikai vagy ellátással
kapcsolatos döntések meghozatala előtt, mivel a 100 mikromol/l feletti és a
40-100 mikromol/l közötti epesavszintű várandósnál gyakori, hogy a későbbi
epesavkoncentrációk sokkal alacsonyabbak.8
A
várandósok biokémiai vizsgálatának későbbi gyakoriságát egyénileg és az
eredménynek a további ellátásra gyakorolt hatásától függően kell meghatározni
(lásd a 8.1. szakaszt):
·
Ha a várandós enyhe ICP-vel érintett 19-39 mikromol/l
epesavcsúcsértékkel, akkor a 38. terhességi héthez közeledve heti vizsgálatokat
végezhetünk, hogy tájékoztassuk a szülés időzítéséről.
·
Ha a várandós mérsékelt ICP-vel érintett, 40-99 mikromol/l
epesavcsúcsértékkel, különösen, ha a 35. terhességi héthez közeledik,
megfontolandó a heti vizsgálat, mivel a szülés időzítését befolyásolhatja, ha a
szintek 100 mikromol/l-re vagy annál magasabbra emelkednek.
·
Ha a várandós súlyos ICP-vel érintett, 100 mikromol/l vagy annál
magasabb epesav-csúcsértékkel, az epesavak további rutinszerű vizsgálata nem
befolyásolja a döntéshozatalt, ezért nem szükséges rutinszerűen elvégezni.
[Evidencia szint 4]
6.2 | Milyen magzati megfigyelés ajánlott?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Az
egészségügyi szakembereknek tisztában kell lennie vele, hogy a magzati
ultrahangvizsgálat és/vagy CTG nem jelzi előre és nem előzi meg a
halvaszületést |
3 |
D |
Számos
esttanulmány számol be magzati elhalálozásról ultrahang és/vagy CTG vizsgálatokkal való szoros megfigyelés
ellenére |
Javasolja az ICP-vel érintett
várandósoknak, hogy figyeljék a magzati mozgásokat és bármilyen aggodalom
esetén forduljanak a helyi szülészeti ellátóhelyhez |
4 |
D |
A Saving Babies' Lives Care Bundles 2. verziójában (2019) ajánlott
minden várandós számára. |
Az ICP-ben bizonyított, hogy a
kardiotokográfiás (CTG) monitorozás vagy a biofizikai profil nem jelzi előre a
halvaszületést. Számos tanulmány írja le a magzati halálozást a szoros
megfigyelés és a korábban normális ultrahangvizsgálatok (beleértve a magzati
Doppler-méréseket), a biofizikai profil és/vagy a CTG-monitorozás ellenére.31,36,37,38
[Evidencia szint 3].
Az ICP nem jár együtt a magzati
növekedés korlátozódásával, és nincs különbség a születési súlycentilisekben az
ICP-vel nem érintett várandósok csecsemőikhez képest,7 ezért a
placentáris elégtelenség szülés előtti monitorozására irányuló stratégiák
valószínűleg nem előnyösek az izolált ICP-vel érintett várandósok esetében.
[Evidencia 3. szint]
Minden várandóst tájékoztatni kell, hogy
kövesse nyomon a magzatmozgások minőségét és mennyiségét, és minden csökkenést
vagy változást azonnal jelezzen a helyi szülészeti egységnek, nemzeti
iránymutatások ajánlása szerint.1
Az anyai mozgásészlelés egyszerű és nem időigényes a nők vagy a személyzet
számára, de az ICP által komplikált terhességek monitorozásában betöltött
konkrét szerepét nem értékelték. [Evidencia szint 4]
7 | MI A SZEREPE A GYÓGYSZERES KEZELÉSNEK AZ ICP KEZELÉSÉBEN?
7.1 | Milyen az anyai tünetekre (viszketés), anyai biokémiára és magzati
kimenetelre gyakorolt hatás várható?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
|
Tájékoztassa
a nőket, hogy nincsenek olyan kezelések, amelyek javítják a terhesség
kimenetelét (vagy az emelkedett epesavkoncentrációt), és az anyai viszketést enyhítő
kezelések csak korlátozottan hasznosak. |
1+ |
A |
A
szisztematikus áttekintések nem mutattak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a
viszketést vagy a káros perinatális kimenetelek csökkentésére irányuló
kezelések anyai vagy perinatális előnyökkel járnának. |
|
A gyógyszeres kezelés szerepe az
ICP-ben az, hogy megpróbálja csökkenteni az anyai viszketést (amely változó
intenzitású lehet, és nincs összefüggésben az epesavkoncentrációval). Nincs
bizonyíték arra, hogy a rutinszerű gyógyszeres kezelés javítaná az anyai
emelkedett epesavkoncentrációt vagy a perinatális kimenetelt.39 [Evidencia szint 1+].
Tematikus bőrlágyítók
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Fontolja
meg az olyan helyi bőrpuhító szerek használatát, mint például vizes krém
(hozzáadott mentollal vagy anélkül) a bőrtünetek enyhítésére |
4 |
D |
A
klinikai gyakorlatban használatos, de hivatalosan nem értékelték a
bizonyítékokat a viszketés csökkentésének előnyeire vonatkozóan |
Bár
minimális magas színvonalú bizonyíték áll rendelkezésre a helyi lágyítószeres
kezelés megerősítésére az ICP-vel érintett várandósok esetében, és ez nem
betegségmódosító gyógyszer, egyetértés van abban, hogy az ilyen kezelés
enyhítheti a viszketéssel járó kellemetlenségek egy részét, és nincs ismert
káros hatása. [Evidencia szint 4]
Antihisztaminok
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Fontolja
meg az antihisztamin szereket, mint például a klórfenamin, különösen éjszaka,
bár a hatékonysága ennek a kezelésnek a hatékonysága bizonytalan az ICP-vel
érintett várandósok esetében. |
4 |
GPP |
A
klinikai gyakorlatban használatos, de hivatalosan nem értékelt bizonyítékként
a viszketés csökkentésének előnye. |
A klórfenamin antihisztamin tulajdonságokkal
rendelkezik, és egyes nőknél szedatív mellékhatásokkal járhat. A kezelés
hatékonysága bizonytalan az ICP-vel érintett várandósok esetében, és a
megkönnyebbülés inkább a szedatív hatáshoz, mint a közvetlen hatáshoz köthető.
Vannak tapasztalatok a klórfenamin más terhességi állapotokban (pl. szénanátha)
történő alkalmazásáról, és káros hatásokról nem számoltak be. Más gyakori
antihisztamin szereket, beleértve a loratadint és a cetirizint, szintén
használnak terhességben más indikációkban, de ezeknek nincs szedatív
mellékhatásuk. [Evidencia szint 4]
Ursodeoxycholsav
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Ne
kínáljon rutinszerűen ursodeoxikolsavat a káros perinatális kimenetel
csökkentése céljából az ICP-vel érintett várandósok |
1+ |
A |
Az
ursodeoxikolsavval végzett legnagyobb randomizált, kontrollált vizsgálat nem
mutatott bizonyítékot a jelentős előnyökre. |
A randomizált, kontrollált
vizsgálatokból származó bizonyítékok azt mutatják, hogy az ursodeoxikolsavval
kezelt várandósoknál nem csökkent a nemkívánatos perinatális kimenetel a
placebocsoportba tartozó nőkhöz képest.39,40 Nem azonosítottak olyan alcsoportot (pl. az anyai
epesavkoncentráció vagy a megjelenéskori terhességi kor alapján), amely előnyös
lenne. [Evidencia szint 1+]
Az ursodeoxikolsavval kezelt
nőknél az anyai viszketés kis mértékben (körülbelül 5 mm-rel, egy 0-tól 100
mm-ig terjedő lineáris viszketési skálán, ahol 0 "nincs viszketés" és
100 "elképzelhető legrosszabb viszketés") csökkent.39 A várandósok és a szakemberek úgy vélték, hogy a viszketési
skálán legalább 30 mm-es csökkenés lenne klinikailag releváns és érdemes;40 az érintettek többsége emiatt nem tartaná hasznosnak ezt a
kezelést. Továbbra is lehetséges, hogy egyes várandósok viszketése az
ursodeoxikolsav hatására enyhül, de nem világos, hogyan lehetne ezeket a várandósokat
azonosítani. A legnagyobb vizsgálat nemrégiben végzett másodlagos elemzése nem
tudott olyan kohorszot azonosítani az epesavkoncentráció vagy a viszketési
pontszám alapján, akik számára előnyös lenne.8
[Evidencia szint 1+].
Az urszodeoxikolsavnak az ICP-ben
történő szisztematikus áttekintése és egyéni résztvevői metaanalízise négy
randomizált, kontrollált vizsgálatot tartalmazott, amelyekben több mint 800 érintett
vett részt (közülük 183-nál volt 40 mikromol/l vagy annál magasabb
epesavszint), elsődleges kimenetel a halvaszületés, másodlagos kimenetel pedig
a halvaszületés és a koraszülés.41
Az urszodeoxikolsavnak nem volt hatása az elsődleges kimenetelre. A 34 hetes
terhesség alatti spontán koraszülés nem csökkent (5/387 ursodeoxycholsavval
kezelt várandós kontra 6/366 placebót szedő várandós, aOR 0,75, 95% CI
0,23-2,51, p = 0,65). A 37 hetes terhesség alatti spontán koraszülés csökkent
az ursodeoxikolsavval kezelt várandósoknál a placebóval összehasonlítva (18/387
versus 32/366 aOR 0,46, 95% CI 0,25- 0,86, p = 0,015).
A 34-36 gesztációs héten lévő, 40
mikromol/l vagy annál magasabb epesavkoncentrációjú nők esetében az
ursodeoxikolsav némi előnyt jelenthet a késői koraszülés csökkentésében.
Azonban, mint más körülmények között, ahol koraszülés fordul elő42, nem egyértelmű, hogy ez a csökkentés bármilyen előnyt jelent-e a
csecsemő számára. Az optimális kezdeti terhességi idő és az adagolási rend nem
világos. Egyes várandósok 40 mikromol/l vagy annál magasabb
epesavkoncentrációval a gesztáció meghosszabbítása érdekében ursodeoxikolsavat
kívánhatnak szedni, de mivel ez nem akadályozza meg a halvaszületést, ennek
előnye kevéssé egyértelmű, különösen azoknál, akiknek az epesavszintje 100
mikromol/l felett van.
A legnagyobb vizsgálatban, az anyai
epesavkoncentráció magasabbnak bizonyult az ursodeoxikolsavval kezelt
csoportban,39
valószínűleg azért, mert a standard laboratóriumi vizsgálatok nem tudtak
különbséget tenni az endogén és exogén források között. Az ursodeoxikolsav
ezért nem ajánlható a betegség e biokémiai markerének redukciója céljából.
Ugyanebben a vizsgálatban az ursodeoxikolsavval kezelt nőknél alacsonyabb volt
az alanin-transzamináz szintje, mint a placebót szedőknél, de ennek klinikai
következményei bizonytalanok, mivel az alanin-transzamináz szintje nincs
összefüggésben a halvaszületéssel.7
[Evidencia szint 1+]
Egyéb szerek
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Ne
ajánljon más szereket ICP kezelésére a kutatási tanulmányon vagy az egyénre
szabott szakorvosi kezelésen kívül. |
3 |
D |
Az
előnyökre vonatkozó bizonyítékok hiányában más kezelések rutinszerű
alkalmazása nem ajánlott. |
A rifampicin alkalmazásáról
nagyrészt egyedi esetekben43
és az érintett várandósok körében végzett kérdőíves felmérés alapján számoltak
be,44
de nincsenek véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatokból származó
bizonyítékok, amelyek alátámasztanák rutinszerű alkalmazását ICP esetén.
További kutatások folynak az ICP-vel érintett várandósoknál történő
alkalmazásának értékelésére.45
A korai stádiumban lévő súlyos betegségben szenvedő várandósok esetében a
rifampicin kezelés mérlegelése előtt ki kell kérni egy ICP-specialista
véleményét. [Evidencia szint 3]
7.2 | Szükség van K-vitamin használatra?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Fontolja
meg az anyai K-vitamin-kezelést, ha úgy tűnik, hogy csökkent az étkezési
zsírok felszívódása (pl. steatorrhoea jelenléte) és/vagy kóros prothrombin
időre utaló jelek esetén, véralvadási vizsgálatok elvégzése után |
4 |
D |
Extrapoláció
más klinikai forgatókönyvekből, ahol az étrendi zsírfelszívódás károsodott,
de a rutinszerű alkalmazás minden ICP-vel rendelkező várandósnál nem
rendelkezik bizonyítékokkal. |
A szakértők tapasztalatai szerint
az ICP-vel érintett várandósok nagy többségénél nem mutatható ki csökkent
zsírfelszívódás9
, és a K-vitamin-kezelés rutinszerű alkalmazása nem indokolt. Ha a várandósoknál
olyan tünetek jelentkeznek, mint a steatorrhoea,20
el kell végezni a véralvadás vizsgálatát, és meg kell fontolni a
K-vitamin-kezelés alkalmazását (vízben oldódó készítményként, például
menadiol-nátrium-foszfát formájában, napi 10 mg-os adagban). [Evidencia szint
4]
8 | Mit javasoljunk a várandósoknak a szülés időzítésével és módjával
kapcsolatban?
8.1 | A szülés időzítése
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erőssége |
Az ajánlás indoklása |
Fontolja
meg a tervezett szülés lehetőségeit 40. hétre vagy a folyamatos
terhesgondozást a nemzeti iránymutatásnak megfelelően az enyhe ICP-vel (19-39
mikromol/l epesavcsúcs), de egyéb rizikófaktorral nem rendelkező várandósoknál;
tájékoztassa őket, hogy a halvaszületés kockázata hasonló a
háttérkockázathoz. |
1+ |
A |
Szisztematikus
áttekintés egyéni betegadatok meta-analízisével, amely a halvaszületés
kockázatáról számol be, az anyai epesav csúcskoncentráció szerint rétegezve. |
Fontolja meg a tervezett szülést
a 38-39. gesztációs héten olyan várandósok esetében, akiknél a mérsékelt ICP
40-99 mikromol/l epesav-csúcsértékkel, egyéb kockázati tényező nélkül
jelentkezik; tájékoztassa őket, hogy a halva születés általános kockázata a
38-39. terhességi hétig hasonló a háttérkockázathoz. |
1+ |
A |
Szisztematikus áttekintés egyéni betegadatok meta-analízisével,
amely a halvaszületés kockázatáról számol be, az anyai epesav
csúcskoncentráció szerint rétegezve. |
Fontolja
meg a tervezett szülést a 35-36. gesztációs héten súlyos
ICP-vel és 100 mikromol/l vagy magasabb epesavcsúcsokkal érintett várandósok
esetében és tájékoztassa őket, hogy a halvaszületés kockázata magasabb, mint
a háttérkockázat. |
1+ |
A |
Szisztematikus
áttekintés egyéni betegadatok meta-analízisével, amely a halvaszületés
kockázatáról számol be, az anyai epesav csúcskoncentráció szerint rétegezve. |
Tájékoztassa a nőket, hogy a
társbetegségek (pl. terhességi cukorbetegség, preeklampszia, több magzatot
érintő terhesség) jelenléte növeli a halvaszületés kockázatát, és
befolyásolhatják a tervezett szülés
időzítésével kapcsolatos döntések meghozatalát. |
2+ |
C |
Bizonyítékok nemzeti felügyeleti esetkontrollvizsgálatból,
amelyet más esetsorozatok is alátámasztanak, és amely a társbetegségekkel
együtt járó megnövekedett halvaszületési kockázatot bizonyítja. |
Az aktív gondozás ICP esetén, amely
általában a 38 gesztációs hét körül tervezett szülésre utal, számos helyen, így
az Egyesült Királyságban is, annak ellenére került a gyakorlatba, hogy nem
értékelték megfelelően az előnyeit, illetve nem értették meg, hogy mely ICP-vel
érintett várandósoknál áll fenn a perinatális kimenetelek kedvezőtlen
alakulásának fokozott kockázata. Korábbi tanulmányok az ICP-vel érintett
várandósok kohorszairól számoltak be, gyakran az aktív gondozás bevezetése
után, és feltételezték, hogy az alacsony halvaszületési kockázat összefügg az
ilyen politikával,46,47 de csak kevés tanulmány értékelte az előrejelző tényezőket, hogy
a szülés időzítése érdekében jobb kategorizációt lehessen végezni. [Evidencia
szint 1+]
Az ICP-vel érintett nőkre vonatkozó
nagy szisztematikus áttekintés és egyéni betegadatok metaanalízise arról
számolt be, hogy a halvaszületés kockázata 0,13% a 40 mikromol/l-nél kisebb
epesav-csúcsértékkel rendelkező nők esetében, ami nem magasabb, mint a
háttérpopulációs kockázat.7
Bár a halvaszületés kockázata ezen nők esetében a terhesség teljes ideje alatt
alacsony marad, a terhesség 40. hét után történő folytatásának előnyeit
felülmúlhatja a kockázat, ezért ésszerű a várandóssal megbeszélni, hogy a
terhességet folytatni kívánja-e vagy tervezett szülést szeretne.
[Bizonyítottsági szint 1+]
A 40-99 mikromol/l epesavcsúccsal
rendelkező várandósoknál a halvaszületés
kockázata 0,28% volt. Ez nem volt magasabb, mint az összes háttérpopulációs
kockázat7,
de úgy tűnt, hogy a 38-39 gesztációs hét körül megnő. Bár az érintett
terhességek száma kicsi, a konfidenciaintervallumok pedig tágak, ésszerű, hogy
a 40-99 mikromol/l epesavcsúcsot mutató várandósok számára ebben a terhességi
időszakban, vagy más társbetegségek (például terhességi cukorbetegség vagy
preeklampszia) esetén korábban is felajánlják a tervezett szülést. [Evidencia
szint 1+]
Akiknél az epesavcsúcs 100 mikromol/l
vagy annál magasabb, a halvaszületés kockázata 3,44%, ami magasabb, mint a
háttérpopulációs arány, és úgy tűnik, hogy a kockázat a 35-36. terhességi
héttől növekszik. Ezt az információt meg kell osztani a várandóssal, és mérlegelni
kell a tervezett szülést, egyéb tényezők és a várandós preferenciái alapján. Ez
összhangban van más, különböző módszereket alkalmazó tanulmányokkal, beleértve
egy 1604386 terhességre kiterjedő retrospektív kohorszvizsgálatot, amely a
perinatális halálozás összetett kockázatát vizsgálta48, valamint egy döntési modellezéssel foglalkozó tanulmányt, amely
arra a következtetésre jutott, hogy a 36. terhességi hét az optimális.49 [Evidencia szint 1+].
A 40 mikromol/l vagy annál magasabb
epesav-csúcsértékkel és ICP-vel érintett várandósok esetében a társbetegségek a
halvaszületés nagyobb kockázatával járhatnak együtt.29 A társbetegségek jelenlétét és a velük kapcsolatos kockázatokat
figyelembe kell venni a tervezett szülés időzítésének mérlegelésekor.
[Evidencia szint 1+]
8.2 | A szülés módja
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Tájékoztassa
a nőket, hogy az ICP önmagában nem befolyásolja a választásukat a szülés
módját illetően, és hogy ezeknek a
döntéseknek a várandós számára szokásos szülészeti gyakorlaton alapulhatnak. |
2+ |
D |
A
szülési móddal kapcsolatos döntéseknek a rutin szülészeti gyakorlatot kell
követniük. |
Az ICP-vel érintetteknél az ICP
-vel nem érintettekhez képest nem emelkedik az asszisztált vagy műtéti szülés
aránya.50
A szülés módjának ezért a szokásos szülészeti vagy orvosi indikációkon kell
alapulnia. Ha a tervezett koraszülés indikált, a szülés megindítását kell
fontolóra venni, kivéve, ha a császármetszésnek egyéb okai is vannak.
[Evidencia szint 2+]
8.3 | A vajúdás megfigyelése
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
||
·
Ajánljon
folyamatos monitorozást(CEFM) azoknak a várandósoknak, akiknél az epesav-csúcsérték
100 mikromol/l vagy annál magasabb. o
Nincs
elegendő bizonyíték a CEFM mellett vagy ellen a 100 mikromol/l alatti
epesavcsúcsértékkel rendelkező várandósok
esetében. Közös döntés hozható a társbetegségek és a preferenciák alapján. Tájékoztassa
a várandósokat, hogy a kockázati tényezők (pl. terhességi cukorbetegség,
preeklampszia, több magzatot érintő terhesség) jelenléte növeli a kedvezőtlen
perinatális kimenetel kockázatát, és hogy ezek az állapotok önmagukban is
szükségessé tehetik a szülés alatti monitorozást, illetve az ICP-vel való
érintettség befolyásolhatja a vajúdás alatti monitorozással kapcsolatos
döntéshozatalt. Tájékoztassa
a nőket arról, hogy a meconium tartalmú liquor gyakrabban fordul elő közepes
és súlyos ICP esetén, és hogy ez befolyásolja a CEFM-mel kapcsolatos
döntéshozatalt. |
4 |
D |
A
halvaszületéssel kapcsolatos magzati kockázat értékeléséből származó
extrapoláción alapuló ajánlás és más kedvezőtlen perinatális kimenetelek,
amelyeket a szisztematikus felülvizsgálat kiemelt. |
||
Ha a várandósnak olyan szülészeti
vagy egészségügyi problémái vannak, amelyek befolyásolják a vajúdás alatti
magzati megfigyeléssel kapcsolatos döntéshozatalt, ezeket figyelembe kell venni
a szülésen belüli gondozás megtervezésekor. Az enyhe ICP-vel (19-39 mikromol/l
epesavcsúcs) érintett várandósok, egyéb kockázati tényezők nélkül szülés
közbeni kísérése a nemzeti irányelvek szerint történhet.33
A mérsékelt ICP-vel (40-99 mikromol/l epesavcsúcs) érintett nők esetében a
döntést egyénre szabottan kell meghozni, ismertetve, hogy a folyamatos
elektronikus magzati monitorozás előnye bizonytalan; figyelembe kell venni az
egyéb kockázati tényezők jelenlétét. Súlyos ICP-vel érintett várandósoknál (100
mikromol/l vagy annál több epesavcsúcs), tekintettel arra, hogy ezeknél a várandósoknál
fennáll a perinatális kimenetel kedvezőtlen alakulásának kockázata, folyamatos
elektronikus magzati monitorozást kell javasolni. A mérsékelt és súlyos ICP-vel
érintett várandósoknál nagyobb valószínűséggel fordul elő meconium-tartalmú liquor,
és ez befolyásolja a szülés alatti folyamatos elektronikus monitorozás
szükségességét. [Evidencia szint 4]
8.4 | Fájdalomcsillapítás a vajúdás alatt
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Kínáljon
a komplikációmentes ICP-vel érintett nőknek standard szülészeti
fájdalomcsillapítási és érzéstelenítési lehetőségeket |
4 |
D |
A
fájdalomcsillapítás kiválasztása a
rutin klinikai gyakorlat alapján történhet |
Nincs olyan vizsgálat, amely azt
jelezte volna, hogy az ICP-vel érintett várandósoknak más lehetőségekre lenne
szükségük a szüléshez szükséges anesztézia és anesztézia tekintetében, a
nemzeti iránymutatást kell követni.33
A 4.2. szakaszban leírt ICP-vel érintett, szövődménymentes
klinikai állapotú, rutinszerű véralvadási vizsgálaton átesett 223 várandós17, 531 várandós15
és 745 várandós18
körében végzett három kohorszvizsgálat nem számolt be a prothrombinidő
meghosszabbodásáról. A kisszámú rendellenes eredmény olyan várandósoknál
fordult elő, akiknél egyéb lehetséges diagnózisok álltak fenn (például akut
terhességi zsírmáj). [Evidencia szint 4]
8.5 | A szülés harmadik szakasza
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Tájékoztassa
a nőket, hogy nincs bizonyíték a megnövekedett a szülés utáni vérzésre, ha
szövődménymentes ICP-vel érintettek. |
2- |
D |
A
harmadik szakasz ellátásának a rutin klinikai gyakorlatot kell követnie |
Egy eset-kontroll vizsgálat (64
eset)50
és egy eset-kohorszvizsgálat (348 eset)51
nem mutatta ki a szülés utáni vérzés megnövekedett kockázatát az ICP-vel
érintetteknél. A szülés harmadik szakaszára vonatkozó, a nemzeti iránymutatásokat
alkalmazó standard ellátást kell követni.33
[Evidencia szint 2-]
9 | Milyen utánkövetést javasoljunk a várandósság alatt ICP-vel
érintetteknek?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
A
problémamentes ICP-vel érintett várandósoknak az ICP megszűnésének
igazolhatósága miatt, a szülést követően minimum négy hét elteltével kerüljön
sor utógondozásra Tájékoztassa őket, hogy számítsanak arra, hogy a viszketés
és az emelkedett anyai epesavkoncentráció a szülés után megszűnik. |
4 |
D |
Jó
gyakorlat a nyomon követés megszervezése |
Az ICP-vel érintett várandósok
esetében a viszketés általában megszűnik, leggyakrabban a szülést követő néhány
napon belül, a májfunkcióstesztek és az epesavkoncentráció normalizálódása
néhány hét. A szülés utáni nyomon követés során az egészségügyi szakembernek
meg kell győződnie arról, hogy a viszketés megszűnt, és meg kell győződnie
arról, hogy az anyai epesavkoncentráció és a májfunkciós tesztek
normalizálódtak. Ha a viszketés vagy a biokémiai rendellenességek a szülés
utáni 6 héten túl is fennállnak, a kórelőzmény és a vizsgálati leletek
függvényében más diagnózisokat is mérlegelni kell. Szükség lehet hepatológushoz
való beutalásra. [Evidencia szint 4]
9.1 | Milyen tanácsokat kell adni a jövőbeni fogamzásgátló vagy hormonális
lehetőségekről?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Tájékoztassa
a nőket, hogy az ICP önmagában nem befolyásolja a fogamzásgátlási vagy a
hormonpótló terápia választásukat |
4 |
D |
A
fogamzásgátlás megválasztásának követnie kell az Egyesült Királyság orvosi
alkalmassági kritériumok (UKMEC) útmutatását. |
Nők
számára, akik ICP-vel és korábbi cholestasissal érintettek, a kombinált
hormonális (ösztrogéntartalmú) fogamzásgátlás alternatívájaként javasoljuk,
hogy csak kizárólag progesztogén-tartalmú vagy nem hormonális módszereket
használjanak. |
4 |
D |
Ez összhangban van az UKMEC irányelveivel |
Korábbi
ICP-vel érintett, HRT-t igénylő nők esetében fontolja meg az ajánlást, ha
nincs más ellenjavallat a használatra |
4 |
D |
Az
exogén ösztrogén használatára vonatkozó UKMEC-iránymutatásból extrapolálva. |
Mint minden várandóssal, a
fogamzásgátlási módszerekről való
megbeszélést a szülés előtti időszakban21
kell kezdeni, és a szülés utáni korai napokban kell folytatni.52
Ennek ki kell terjednie a terhességek időbeli megosztásának egészségügyi
előnyeire, a fogamzásgátló választást befolyásoló egészségügyi állapotokra
és/vagy betegjellemzőkre (például vénás tromboembolizmus kockázati tényezői,
szoptatás, kórtörténet), a hosszú hatású, reverzibilis fogamzásgátló módszerek
megbízhatóságára és előnyeire, továbbá az óvszer használatára, ha fennáll a
szexuális úton terjedő fertőzések és a HIV kockázata.53 [Evidencia szint 4].
A 2016-os UK Medical Eligibility Criteria
(UKMEC) for Contraceptive Use azt tanácsolja, hogy a réz tartalmú méhen belüli
eszközök, a levonorgesztrelt felszabadító méhen belüli rendszerek, a csak
progesztogént tartalmazó implantátum, a csak progesztogént tartalmazó injekciós
készítmény és a csak progesztogént tartalmazó tabletta korlátozás nélkül
alkalmazható olyan nőknél, akiknek a kórtörténetében már szerepel ICP (UKMEC 1.
kategória).53
Kombinált hormonális
fogamzásgátlás alkalmazható ICP-vel érintettek esetében (UKMEC 2), feltéve,
hogy nem áll fenn fogamzásgátlással összefüggő kolestasis. Korábban úgy
gondolták, hogy az ICP-vel már korábban érintett nőknél az ösztrogéntartalmú
hormonális fogamzásgátlás alkalmazása esetén megnövekedhet a cholestasis
kialakulásának kockázata, de ez a többségnél nem valószínű. A 2016-os UKMEC
szerint az ICP-vel érintettek esetében az ösztrogéntartalmú módszerek használatának
előnyei meghaladják ezt az elméleti kockázatot (UKMEC 2. kategória)53, ezért a nők választhatják ezt a módszert. A viszketés
megszűnését, valamint a májfunkciós tesztek és az epesavkoncentráció normális
szintre való visszatérését meg kell erősíteni, mielőtt elkezdenék ezt a
módszert. [Evidencia szint 4] Javasoljuk a nőknek, hogy amennyiben a viszketés
és a kóros májfunkciós tesztek kiújulnak a kombinált hormonális fogamzásgátlás
használata során, akkor a fogamzásgátlóval összefüggő cholestasis (UKMEC 3)
diagnózisát kell felállítani, és meg kell vitatni az alternatív fogamzásgátlási
lehetőségeket. [Evidencia szint 4]
Azon nők esetében, akiknél
az ICP atipikusan jelentkezik, akiknél a szülés utáni klinikai lefolyás
atipikus, akiknél más diagnózisok is felmerülnek, vagy akiknél a viszketés nem
szűnik meg és a májfunkciós tesztek nem térnek vissza normál értékre, személyre
szabottan kell megközelíteni a fogamzásgátlást, és tájékoztatást kell nyújtani
a terhesség aktív májbetegség esetén történő elkerülésére vonatkozóan.
A menopauzában lévő nők esetében, akik
hormonpótló terápiát (HRT) terveznek, a nemzeti iránymutatásokat kell követni.54
A UKMEC jelenlegi iránymutatása szerint az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlás
alkalmazható olyan nők esetében, akiknek a kórtörténetében ICP szerepel. Ezért ésszerűnek
tűnik a HRT-ben található alacsonyabb fiziológiás ösztrogéndózis felajánlása, a
használat felülvizsgálata mellett, ha a nőknél viszketés vagy a cholestasis
egyéb jelei jelentkeznek.
9.2 | Hogyan történjen a nők ellátása jövőbeli terhesség alatt?
Ajánlás |
Evidencia szintje |
Erősség |
Az ajánlás
indoklása |
Tájékoztassa
az ICP-vel érintett nőket, hogy megnövekedett az ICP kiújulásának esélye a
következő terhességekben |
3 |
D |
Jógyakorlat
a nők tájékoztatása a kiújulás valószínűségéről |
Végezzen alapszintű májfunkciós
vizsgálatot és epesavkoncentráció-méréseket a vérvizsgálatokkal együtt. |
3 |
D |
Jógyakorlat az alapértékek meghatározása |
Az ICP-vel komplikált terhességen
átesett reproduktív korúak esetében a terhesség általános populációjához képest
megnő az ICP esélye a következő terhességben, de ennek pontos mértéke nem
egyértelmű, mivel a megismétlődésre vonatkozó adatok kis létszámú tanulmányokon
alapulnak (pl. 18 nő55
és 69 nő56),
és az eredmények nem biztos, hogy általánosíthatók az Egyesült Királyság
ICP-vel érintett szélesebb populációjára. A későbbi terhességeknél a
bejelentkezéskor a májfunkciós tesztek és az epesavkoncentrációk alapszintű
mérését kell elvégezni annak megállapítása érdekében, hogy ezek normálisak-e.
Ezeket csak klinikai indikáció esetén kell megismételni. [Evidencia 3. szint]
10 | Ajánlások további kutatásokhoz
·
ICP-vel érintettekre vonatkozóan:
o
Milyen anyai vagy magzati prognosztikai eszközök
és/vagy
megfigyelési
módok
jelzik előre
a kedvezőtlen
perinatális
kimeneteleket?
(beleértve a koraszülést és a halvaszületést)?
o
Az ICP-vel érintetteket tesztelni kell-e terhességi
cukorbetegségre (és milyen módszerrel)?
o
Mi a viszketés hatékony kezelése?
o
Mi a hatékony kezelés a kedvezőtlen perinatális kimenetel
megelőzésére?
·
Az emelkedett epesavszintű várandósoknál milyen az
epesavkoncentráció természetes alakulása kezelés nélkül?
·
Mekkora a terhesség kedvezőtlen kimenetelének folyamatos kockázata
a következő esetekben azoknál a várandósoknál, akiknél az epesavkoncentráció
normalizálódik?
·
Mi az oka a viszketésnek azoknál a várandósoknál, akiknek nincs
megemelkedett epesavszintjük, és mi a hatékony kezelés a viszketésükre?
11 | Ellenőrizhető témák
·
A megemelkedett epesavkoncentrációjú várandósok aránya, akiknek a
szülés időzítését az RCOG Green-top iránymutatással összhangban ajánlották fel.
(>90%)
·
A szövődménymentes, emelkedett epesavkoncentrációjú várandósok
aránya, akiknél rutinszerűen további vizsgálatokat végeznek. (<10%)
·
Az emelkedett epesavkoncentrációjú várandósok aránya, akiknek az
RCOG Green- top iránymutatással összhangban ursodeoxikolsavat ajánlottak fel.
(<5%)
·
A súlyos ICP-vel (epesavcsúcs ≥100 mikromol/l) érintett várandósok
aránya, akiknek a szülés alatt folyamatos elektronikus magzati monitorozást
ajánlottak fel. (>90%)
Ezeket a célértékeket a személyre
szabott ellátás szükségességének elismerése miatt határozták meg, különösen a
társbetegségekkel és atipikus ICP-vel érintettek esetében.
12 | Hasznos linkek és támogató csoportok
·
Információk egészségügyi szakembereknek
o
Anyai gyógyszerhasználat a terhesség alatt
(Uk Teratology Information Service) (http://www.uktis.org/html/maternal_exposure.html)
o
http://www.uktis.org/html/maternal_exposure.html
·
Információk az érintettek és családjaik számára
o
Kutatás alapú jótékonysági és támogató csoport ICP támogatásra (http://www.icpsupport.org/)
o
RCOG. Intrahepatic
Cholestasis of Pregnancy. Informació számodra (https://www.rcog.org.uk/for-the-
public/)
·
Információ érintettek és családjaik számára a terhesség alatti
gyógyszerhasználatról
o
http://www.medicinesinpregnancy.org/
Összeférhetetlenség
JG, CLK és LC nem nyilatkoztak összeférhetetlenségről.
Finanszírozási információk
A Green-top Guidelines kidolgozásában
részt vevők, beleértve az iránymutatás bizottságot, az iránymutatás bizottság
társelnökeit, az iránymutatás fejlesztőit, a szakértői értékelőket és más
értékelőket, mindannyian önkéntesek, és nem kapnak közvetlen finanszírozást az
iránymutatás elkészítésében végzett munkájukért. Ez alól kivételt képeznek az
RCOG érintett munkatársai, akik a testület fizetett alkalmazottai, valamint az
iránymutatás-bizottság tagjai, akik költségtérítést kapnak az
iránymutatás-bizottság ülésein való részvételért. Az utazási költségekre
vonatkozó szabályokról további információkat az RCOG honlapján talál.
Referenciák
1.
NHS
England. Saving babies' lives care bundle version 2019 [cited 2019 Aug 22].
Available from: https://www.england.nhs.uk/wp-conte
nt/uploads/2019/07/saving-babies-lives-care-bundle-version-two-v5. pdf
2.
Kenyon AP,
Tribe RM, Nelson-Piercy C, Girling JC, Williamson C, Seed PT, et al. Pruritus
in pregnancy: a study of anatomical distri- bution and prevalence in relation
to the development of obstetric cholestasis. Obstet Med. 2010;3(1):25–9.
3.
Abedin P,
Weaver JB, Egginton E. Intrahepatic cholestasis of pregnancy: prevalence and
ethnic distribution. Ethn Health. 1999;4(1–2):35–7.
4.
Geenes V,
Williamson C. Intrahepatic cholestasis of pregnancy. World J Gastroenterol.
2009;15(17):2049–66.
5.
Szczech J,
Wiatrowski A, Hirnle L, Reich A. Prevalence and relevance of pruritus in
pregnancy. Biomed Res Int. 2017;2017:4238139.
6.
Girling
JC, Dow E, Smith JH. Liver function tests in pre-eclampsia: importance of
comparison with a reference range derived for normal pregnancy. Br J Obstet
Gynaecol. 1997;104(2):246–50.
7. Ovadia C, Seed PT, Sklavounos A, Geenes V, Di Ilio C,
Chambers J, et al. Association of adverse perinatal outcomes of intrahe- patic
cholestasis of pregnancy with biochemical markers: results of aggregate and
individual patient data meta-analyses. Lancet. 2019;393(10174):899–909.
8.
Fleminger
J, Seed PT, Smith A, Juszczak E, Dixon PH, Chambers J, et al. Ursodeoxycholic
acid in intrahepatic cholestasis of pregnancy: a secondary analysis of the
PITCHES trial. BJOG. 2021;128(6):1066–75.
9.
Williamson
C, Geenes V. Intrahepatic cholestasis of pregnancy. Obstet Gynecol.
2014;124(1):120–33.
10.
Mitchell
AL, Ovadia C, Syngelaki A, Souretis K, Martineau M, Girling J, et al.
Re-evaluating diagnostic thresholds for intrahepatic cholestasis of pregnancy:
case–control and cohort study. BJOG. 2021;128(10):1635–44.
11.
Royal
College of Obstetricians and Gynaecologists. Developing a Green-top Guideline.
Guidance for developers. London: RCOG; 2020.
12.
Walker I,
Chappell LC, Williamson C. Abnormal liver function tests in pregnancy. BMJ.
2013;347:f6055.
13.
Kenyon AP,
Piercy CN, Girling J, Williamson C, Tribe RM, Shennan AH. Pruritus may precede
abnormal liver function tests in pregnant women with obstetric cholestasis: a
longitudinal analysis. BJOG. 2001;108(11):1190–2.
14.
Royal
College of Obstetricians and Gynaecologists. Obstetric cholestasis: Green-top
Guideline no. 43. London: RCOG; 2011.
15.
Conti-Ramsden
F, McEwan M, Hill R, Wade J, Abraham G, Buckeldee O, et al. Detection of
additional abnormalities or co-morbidities in women with suspected intrahepatic
cholestasis of pregnancy. Obstet Med. 2019;13(4):185–91.
16.
UK
National Screening Committee. Antenatal screening for hepatitis C virus. 2018
[cited 2020 Jan 13]. Available from: https://legacyscre
ening.phe.org.uk/hepatitisc-pregnancy
17.
DeLeon A,
De Oliveira GS, Kalayil M, Narang S, McCarthy RJ, Wong CA. The incidence of
coagulopathy in pregnant patients with intrahe- patic cholestasis: should we
delay or avoid neuraxial analgesia? J Clin Anesth. 2014;26(8):623–7.
18.
Lees J,
Al-Rawi S, McPhee H, Southcoast Perioperative A, Research C. Coagulopathy in
obstetric cholestasis in Wessex Deanery. Int J Obstet Anesth. 2019;37:130–1.
19.
David AL,
Kotecha M, Girling JC. Factors influencing postnatal liver function tests.
BJOG. 2000;107(11):1421–6.
20.
Reyes H,
Radrigan ME, Gonzalez MC, Latorre R, Ribalta J, Segovia N, et al. Steatorrhea
in patients with intrahepatic cholestasis of preg- nancy. Gastroenterology.
1987;93(3):584–90.
21.
National
Institute for Health and Care Excellence. Antenatal Care. NICE guideline
[NG201]. London: NICE; 2021.
22.
National
Institute of Health and Care Excellence. Diabetes in preg- nancy: management
from preconception to the postnatal period. NG3. London: NICE; 2020.
23.
Marschall
HU, Wikstrom Shemer E, Ludvigsson JF, Stephansson O. Intrahepatic cholestasis
of pregnancy and associated hepa- tobiliary disease: a population-based cohort
study. Hepatology. 2013;58(4):1385–91.
24.
Gurusamy
KS, Davidson BR. Gallstones. BMJ. 2014;348:g2669.
25.
Wikstrom
Shemer EA, Stephansson O, Thuresson M, Thorsell M, Ludvigsson JF, Marschall HU.
Intrahepatic cholestasis of pregnancy and cancer, immune-mediated and
cardiovas- cular diseases: a population-based cohort study. J Hepatol.
2015;63(2):456–61.
26.
Public
Health England. Hepatitis C: interventions for patient case-finding and linkage
to care. 2018 [cited 2020 Jan 13]. Available from:
https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/syste
m/uploads/attachment_data/file/829331/Hepatitis_C_interventi
ons_for_patient_case-finding_and_linkage_to_care.pdf
27.
Vasavan T,
Deepak S, Jayawardane IA, Lucchini M, Martin C, Geenes V, et al. Fetal cardiac
dysfunction in intrahepatic cholestasis of preg- nancy is associated with
elevated serum bile acid concentrations. J Hepatol. 2021;74(5):1087–96.
28.
Sepulveda
WH, Gonzalez C, Cruz MA, Rudolph MI. Vasoconstrictive effect of bile acids on
isolated human placental chorionic veins. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol.
1991;42(3):211–5.
29.
Geenes V,
Chappell LC, Seed PT, Steer PJ, Knight M, Williamson C. Association of severe intrahepatic
cholestasis of pregnancy with adverse pregnancy outcomes: a prospective
population-based case– control study. Hepatology. 2014;59(4):1482–91.
30.
Cheong-See
F, Schuit E, Arroyo-Manzano D, Khalil A, Barrett J, Joseph KS, et al.
Prospective risk of stillbirth and neonatal complica- tions in twin
pregnancies: systematic review and meta-analysis. BMJ. 2016;354:i4353.
31.
Liu X,
Landon MB, Chen Y, Cheng W. Perinatal outcomes with intra- hepatic cholestasis
of pregnancy in twin pregnancies. J Matern Fetal Neonatal Med.
2016;29(13):2176–81.
32.
Henderson
CE, Shah RR, Gottimukkala S, Ferreira KK, Hamaoui A, Mercado R. Primum non
nocere: how active management became modus operandi for intrahepatic
cholestasis of pregnancy. Am J Obstet Gynecol. 2014;211(3):189–96.
33.
National
Institute of Health and Care Excellence. Intrapartum care for healthy women and
babies. Clinical guideline [CG190]. London: NICE; 2014.
34.
Iliodromiti
S, Mackay DF, Smith GC, Pell JP, Nelson SM. Apgar score and the risk of
cause-specific infant mortality: a population-based co- hort study. Lancet.
2014;384(9956):1749–55.
35.
Lai S,
Flatley C, Kumar S. Perinatal risk factors for low and moderate five-minute
Apgar scores at term. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2017;210:251–6.
36.
Kawakita
T, Parikh LI, Ramsey PS, Huang CC, Zeymo A, Fernandez M, et al. Predictors of
adverse neonatal outcomes in intrahepatic cholestasis of pregnancy. Am J Obstet
Gynecol. 2015;213(4):570. e1–8.
37.
Grymowicz
M, Czajkowski K, Smolarczyk R. Pregnancy course in patients with intrahepatic
cholestasis of pregnancy treated with very low doses of ursodeoxycholic acid.
Scand J Gastroenterol. 2016;51(1):78–85.
38.
Baliutaviciene
D, Zubruviene N, Zalinkevicius R. Pregnancy out- come in cases of intrahepatic
cholestasis of pregnancy. Int J Gynaecol Obstet. 2011;112(3):250–1.
39.
Chappell
LC, Bell JL, Smith A, Linsell L, Juszczak E, Dixon PH, et al. Ursodeoxycholic
acid versus placebo in women with intrahepatic cholestasis of pregnancy
(PITCHES): a randomised controlled trial. Lancet. 2019;394(10201):849–60.
40.
Chappell
LC, Gurung V, Seed PT, Chambers J, Williamson C, Thornton JG, et al.
Ursodeoxycholic acid versus placebo, and early term delivery versus expectant
management, in women with intra- hepatic cholestasis of pregnancy:
semifactorial randomised clinical trial. BMJ. 2012;344:e3799.
41.
Ovadia C,
Sajous J, Seed PT, Patel K, Williamson NJ, Attilakos G, et al. Ursodeoxycholic
acid in intrahepatic cholestasis of pregnancy: a systematic review and
individual participant data meta-analysis. Lancet Gastroenterol Hepatol.
2021;6(7):547–58.
42.
Norman JE,
Marlow N, Messow CM, Shennan A, Bennett PR, Thornton S, et al. Vaginal
progesterone prophylaxis for preterm birth (the OPPTIMUM study): a multicentre,
randomised, double-blind trial. Lancet. 2016;387(10033):2106–16.
43.
Liu J,
Murray AM, Mankus EB, Ireland KE, Acosta OM, Ramsey PS. Adjuvant use of
rifampin for refractory intrahepatic cholestasis of pregnancy. Obstet Gynecol.
2018;132(3):678–81.
44.
Geenes V,
Chambers J, Khurana R, Shemer EW, Sia W, Mandair D, et al. Rifampicin in the
treatment of severe intrahepatic cholestasis of pregnancy. Eur J Obstet Gynecol
Reprod Biol. 2015;189:59–63.
45.
Hague WM,
Callaway L, Chambers J, Chappell L, Coat S, de Haan- Jebbink J, et al. A
multi-centre, open label, randomised, parallel- group, superiority trial to
compare the efficacy of URsodeoxycholic acid with RIFampicin in the management
of women with severe early onset Intrahepatic Cholestasis of pregnancy: the
TURRIFIC ran- domised trial. BMC Pregnancy Childbirth. 2021;21(1):51.
46.
Wikstrom
Shemer E, Marschall HU, Ludvigsson JF, Stephansson O. Intrahepatic cholestasis
of pregnancy and associated adverse preg- nancy and fetal outcomes: a 12-year
population-based cohort study. BJOG. 2013;120(6):717–23.
47.
Kohari KS,
Carroll R, Capogna S, Ditchik A, Fox NS, Ferrara LA. Outcome after
implementation of a modern management strategy for intrahepatic cholestasis of
pregnancy. J Matern Fetal Neonatal Med. 2017;30(11):1342–6.
48.
Puljic A,
Kim E, Page J, Esakoff T, Shaffer B, LaCoursiere DY, et al. The risk of infant
and fetal death by each additional week of expectant management in intrahepatic
cholestasis of pregnancy by gestational age. Am J Obstet Gynecol.
2015;212(5):667.e1–5.
49.
Lo JO,
Shaffer BL, Allen AJ, Little SE, Cheng YW, Caughey AB. Intrahepatic cholestasis
of pregnancy and timing of delivery. J Matern Fetal Neonatal Med.
2015;28(18):2254–8.
50.
Webster
JR, Chappell L, Cheng F, Breeze AC, Lucas N, Plaat F, et al. Operative delivery
rates following induction of labour for obstetric cholestasis. Obstet Med.
2011;4(2):66–9.
51.
Furrer R,
Winter K, Schaffer L, Zimmermann R, Burkhardt T, Haslinger C. Postpartum blood
loss in women treated for intrahe- patic cholestasis of pregnancy. Obstet
Gynecol. 2016;128(5):1048–52.
52.
National
Institute of Health and Care Excellence. Postnatal Care. NICE guideline
[NG194]. London: NICE; 2021.
53.
Faculty of
Sexual and Reproductive Healthcare. UK medical eligibil- ity criteria for
contraceptive use. London: FSRH; 2016.
54.
National
Institute for Health and Care Excellence. Menopause: di- agnosis and
management. NICE guideline [NG23]. London: NICE; 2015.
55. Shaw D, Frohlich J, Wittmann BA, Willms M. A
prospective study of 18 patients with cholestasis of pregnancy. Am J Obstet
Gynecol. 1982;142(6 Pt 1):621–5.
56.
Savander
M, Ropponen A, Avela K, Weerasekera N, Cormand B, Hirvioja ML, et al. Genetic
evidence of heterogeneity in intrahepatic cholestasis of pregnancy. Gut.
2003;52(7):1025–9.
Támogató információ
További támogató
információk online megtalálhatók a cikk végén található Támogató információk
szakaszban.
Hogyan kell hivatkozni
erre a cikkre: Girling J, Knight CL, Chappell L; a Royal College of
Obstetricians and Gynaecologists nevében. A terhesség intrahepatikus
cholestasisza. BJOG. 2022;00:1-20.
Függelék 1
Az irányelvek és evidencia szintek magyarázata
Klinikai iránymutatások:
"szisztematikusan kidolgozott nyilatkozatok, amelyek segítik a
klinikusokat és a betegeket abban, hogy döntéseket hozzanak a konkrét állapotok
megfelelő kezeléséről". Az egyes irányelveket szisztematikusan,
szabványosított módszertan alapján dolgozzák ki. A folyamat pontos részletei
megtalálhatók az RCOG Green-top iránymutatások kidolgozása című 1. számú
klinikai irányítási tanácsadásban (elérhető az RCOG weboldalán a következő
címen: http://www.rcog.org.uk/green-top-development).
Ezek az ajánlások nem arra
szolgálnak, hogy kizárólagos kezelési vagy kezelési módot írjanak elő. Ezeket a
betegek egyéni szükségleteire, az intézményre jellemző erőforrásokra és
korlátokra, valamint a helyi populációk eltéréseire való hivatkozással kell
értékelni. Reméljük, hogy a helyi felelősségvállalás folyamata segíteni fog
abban, hogy ezek az iránymutatások beépüljenek a rutin gyakorlatba. Felhívjuk a
figyelmet azokra a klinikai bizonytalansági területekre, ahol további kutatásra
lehet szükség.
Az ebben az iránymutatásban
felhasznált bizonyítékokat az alábbi séma alapján osztályozták, és az
ajánlásokat hasonló módon, szabványosított osztályozási sémával fogalmazták
meg.
Evidencia szintek klasszifikációja
|
|
1++ |
Kiváló minőségű metaanalízisek,
randomizált kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintései vagy
randomizált kontrollált vizsgálatok nagyon alacsony torzítási kockázattal. |
1+ |
Jól végzett metaanalízisek,
randomizált, kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintései vagy
alacsony torzításkockázatú, randomizált kontrollált vizsgálatok. |
1- |
Metaanalízisek,
randomizált kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintései vagy magas
torzításkockázatú randomizált kontrollált vizsgálatok. |
2++ |
Eset-kontroll vagy
kohorszvizsgálatok magas színvonalú szisztematikus áttekintései vagy magas
színvonalú eset-kontroll vagy kohorszvizsgálatok, amelyeknél nagyon alacsony
a zavaró tényezők, a torzítás vagy a véletlen kockázata, és nagy a
valószínűsége annak, hogy az összefüggés ok-okozati jellegű. |
2+ |
Jól végzett esettanulmányok vagy
kohorszvizsgálatok, amelyekben alacsony a zavaró tényezők, a torzítás vagy a
véletlen kockázata, és mérsékelt a valószínűsége annak, hogy az összefüggés
ok-okozati jellegű. |
2- |
Eset-kontroll vagy
kohorszvizsgálatok, amelyekben magas a zavaró tényezők, a torzítás vagy a
véletlen kockázata, és jelentős a kockázata annak, hogy az összefüggés nem
okozati jellegű. |
3 |
Nem
analitikus vizsgálatok, pl. esetjelentések, esetsorozatok |
4 |
Szakértő vélemény |
Ajánlási fokozatok
|
|
Ajánlási
fokozat: A |
Legalább egy, a célcsoportra
közvetlenül alkalmazható, 1++ minősítéssel rendelkező metaanalízis,
szisztematikus áttekintés vagy RCT; vagy RCT-k szisztematikus áttekintése
vagy elsősorban 1+ minősítéssel rendelkező, a célcsoportra közvetlenül
alkalmazható és az eredmények általános konzisztenciáját bizonyító
vizsgálatokból álló bizonyítékhalmaz. |
Ajánlási fokozat: B |
B A célcsoportra közvetlenül
alkalmazható, 2++ minősítésű tanulmányokat tartalmazó, az eredmények
általános konzisztenciáját bizonyító bizonyítékok; vagy 1++ vagy 1+
minősítésű vizsgálatokból származó extrapolált bizonyítékok. |
Ajánlási
fokozat: C |
A célcsoportra közvetlenül
alkalmazható, 2+ minősítésű tanulmányokat tartalmazó, és az eredmények
általános konzisztenciáját bizonyító bizonyítékok; vagy 2++-ra értékelt
vizsgálatokból származó extrapolált bizonyítékok. |
Ajánlási fokozat: D |
3. vagy 4. evidencia szint; vagy
2+ szintűnek minősített vizsgálatokból származó extrapolált bizonyítékok. |
Jógyakorlat pontok
|
|
Ajánlási
fokozat: ✓ |
Javasolt
legjobb gyakorlat, ami az irányelv-fejlesztő csoport klinikai gyakorlatán
alapul |
Függelék 2
Folyamatábra az irritációban érintett
várandósok ellátására vonatkozóan
Függelék 3
Összefoglalás a viszketéses és normál bőrű várandósok
kezeléséről
|
Egyéb tekintetben komplikációmentes egy magzatot érintő
terhességa Viszketés normál bőrön/kivakarás Összesített epesav-koncentráció csúcsértéke, mikromol/l |
|||
|
<19 mikromol/l |
19-39 mikromol/l |
40-99 mikromol/l |
≥100 mikromol/l |
Kiindulási diagnózis |
Terhességi
viszketés |
Enyhe ICP |
Mérsékelt ICP |
Súlyos ICP |
|
Felépített anamnézis
és kivizsgálás, nem lett további vagy eltérő ok azonosítva |
|||
Epesav-koncentráció ellenőrzése, amennyiben a viszketés továbbra is
fennáll |
1-2 hetente |
1-2 hetente |
1-2 hetente |
Kizárólag
amennyiben befolyásolja a kezelései terveket |
Halvaszületés
kockázata a szülészeti háttérpopulációhoz képest (0.18-0.75) |
Változatlan |
Változatlan 0,13% |
A 39. hétig
változatlan, 0,28% |
Megemelkedett, 3,44% |
A születés módjának időzítése |
Nincs rá
hatással |
Fontolja meg
a tervezett szülést a 40-ik hétre |
Fontolja meg
a tervezett szülést a 38-39-ik hétre |
Fontolja meg
a tervezett szülést a 35-36-ik hétre |
Koraszülés aránya,
spontán vagy szövődmény általi |
Változatlan |
16% |
19% |
30% |
Az
ursodeoxikolsav rutinszerű használatának szerepe |
Nincs |
Nincs |
Nincs
hatással a halvaszületésre |
Nincs
hatással a halvaszületésre |
További májvizsgálatokb |
Eseti májvizsgálatok rutinszerű
elvégzése nem szükségszerű. Megfontolandó a várandóst érintő atipikus
jellemzők esetén (például korai megjelenés, emelkedett transzamináz szint,
sárgaság, láz vagy akiknél a születés utáni megszűnés nem áll be). |
a Egyéb szülészeti vagy egészségügyi kondícióval
rendelkező várandósságok esetén a fentiek megfontolandók a kezelési lehetőségekről
való döntésben
b Például májultrahang, vírusos hepatitis szűrés,
máj-autoimmun
vizsgálatok. ICP, Terhességi intrahepatikus kolesztázis; UDCA, ursodeoxikolsav
Ezt az iránymutatást a Royal
College of Obstetricians and Gynaecologists (RCOG) nevében készítették:
Miss J Girling FRCOG,
London; Dr CL Knight MRCOG, London; Professor L Chappell FRCOG, London.
A szakértői értékelést
végezték: Dr EA Bonney MRCOG, Leeds Teaching Hospitals NHS Trust, Leeds; Dr J
Allison MRCOG, NHS Fife, Kirkcaldy; Dr G Sayed FRCOG, Hamad Medical
Corporation, Qatar; Dr D Fraser FRCOG, Norfolk and Norwich Universitiy
Hospitals NHS Trust, Norwich; C Ovadia MRCOG, King's College London, London; C
Williamson FRCS FMedSci, King's College London, London; A Ikomi, Mid and South
Essex NHS Trust, Billericay; Dr T Everett MRCOG, Leeds Teaching Hospitals NHS
Trust, Leeds; ICP Support; The Royal College of Midwives; UK National Screening
Committee; British Maternal and Fetal Medicine Society.
A bizottság vezető bírálói
voltak: Dr B Magowan FRCOG, Melrose és Dr MA Ledingham FRCOG, Glasgow.
Az Iránymutatások
bizottságának (Guidelines Commitee) elnökei a következők voltak:
Dr B Magowan FRCOG, Melrose and Dr MA Ledingham FRCOG, Glasgow.
A végleges verzió a RCOG
Iránymutatások Bizottságának (RCOG Guidelines Commitee) felelőssége.
Nyilatkozat
A Royal College of
Obstetricians and Gynaecologists a helyes klinikai gyakorlat oktatási
segédeszközeként iránymutatásokat készít. Ezek a klinikai gyakorlat publikált
bizonyítékokon alapuló elismert módszereit és technikáit mutatják be a
szülész-nőgyógyászok és más érintett egészségügyi szakembereknek megfontolásra.
Egy adott klinikai eljárás vagy kezelési terv végső megítélését az orvosnak
vagy más kezelőnek kell eldöntenie a beteg által bemutatott klinikai adatok és
a rendelkezésre álló diagnosztikai és kezelési lehetőségek fényében.
Ez azt jelenti, hogy az
RCOG-irányelvek eltérnek a munkáltatók által kiadott protokolloktól vagy
irányelvektől, mivel nem célja, hogy előíró jellegű, egyetlen kezelési módot
meghatározó utasítások legyenek. A helyi előíró protokolloktól vagy
irányelvektől való eltérést a vonatkozó döntés meghozatalakor teljes mértékben
dokumentálni kell a beteg kezelési feljegyzéseiben.
Az iránymutatás 3 évvel a
publikációt követően lesz frissítendőnek tekintett, közzétételét követően 2
évvel időközben értékelve a frissítés szükségességét.