Terhességi viszketés

 Sokan kérték, ezért összefoglaljuk, hogy a legújabb nemzetközi kutatási eredmények szerint milyen hosszabb távú következményekkel kell számolnia annak a nőnek, aki terhessége során cholestasisban szenvedett: Fontos, hogy a szülést követő 6. majd a 12. héten megvizsgálják a kismama májfunkciós értékeit, valamint az epesavszintjét.  Ez azért szükséges, hogy kiderüljön, ha valamilyen terhességtől független májbetegség vagy májműködési rendellenesség lenne, ami további kezelést indokol. Ha a laborvizsgálatok szerint a GOT, a GPT, vagy az epesav értéke emelkedett, a vérvételt ismételni szükséges és ha 6 hónap után sem rendeződnek az értékek, akkor feltétlenül szükséges hepatológust felkeresni. Terhességi cholestasis esetén nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a szülést követően epekő , ezért indokolt 6-12 havonta hasi ultrahang vizsgálatot végezni ennek ellenőrzésére. A legújabb kutatások szerint a terhességi cholestasisban szenvedő nők életének későbbi szakaszában sajnos magasabb a 2-es

 Sajnos sok tévhit terjed a terhességi cholestasiról, ezek közül a legfontosabbakat szeretnénk eloszlatni: A betegség tünetei csak a harmadik trimeszterben jelentkeznek . Nem igaz , a viszketés, mint a legáltalánosabb tünet, a terhesség bármely időszakában elkezdődhet, vannak olyan kismamák, akik akár már a 8. héttől tapasztalták ezt a rendkívül kellemetlen tünetet.  Terhességi cholestasisnál csak a tenyér és a talp viszkethet. Nem igaz , ugyanis a viszketés jelentkezhet a test bármely részén, és lehet enyhe vagy intenzív, időszakos vagy folyamatos is.  Elegendő csak a májfunkciós értékeket mérni. Ez talán a legnagyobb és legveszélyesebb tévhit . Jelenleg Magyarországon a májfunkciós értékeket mérik (GOT, GPT, Gamma-glutamil transzferáz, Alkalikus foszfatáz), az epesavat azonban a legtöbb laborban nem mérik, amiről már korábban megírtuk, hogy a kutatások szerint ez a legfontosabb laborvizsgálat. Az epesavszintből lehet felállítani a diagnózist és dönteni a kezelésről (ami végső esetben

Sajnos a cím nem hatásvadászat céljából született, hanem a saját keserű tapasztalatunkra alapozzuk. Ma Magyarországon a terhességi cholestasist akkor diagnosztizálják, ha a májfunkciós értékek (GOT, GPT, Gamma-glutamil transzferáz, Alkalikus foszfatáz) emelkedettek, a kismama viszketést tapasztal és az egyéb fertőző májbetegségeket, illetve az epekövet kizárták.  Ehhez képest a külföldi kutatások szerint a diagnózis felállításához a legfontosabb laborvizsgálat a vér epesavszintjének mérése , ami nemcsak a diagnózishoz, de a megfelelő kezeléshez is elengedhetetlen és mással nem pótolható laborvizsgála t. Ezt a vizsgálatot jelenleg csak a győri Petz Aladár Egyetemi Oktatókórházban és a Debreceni Klinikán tudják elvégezni. A magyarországi gyakorlat több szempontból is eltér a nemzetközitől és ezért kockázatos lehet. A cholestasisos kismamák 20%-ának ugyanis teljesen normális májfunkciós értékeik vannak. Vagyis előfordulhat, hogy valaki úgy szenved ebben a betegségben, hogy diagnózist sem

Laborvizsgálatok  A legfontosabb laborvizsgálat az epesavszint mérés . Kutatások bizonyítják, hogy a vér epesavszintje és a magzatelhalás között közvetlen okozati összefüggés áll fenn, ezért szó szerint életbevágó ez a mérés, ami Magyarországon a legtöbb helyen egyelőre nem tartozik az alapvizsgálatok közé. Jelenleg tudomásunk szerint csupán a Debreceni Klinikán és Győrben a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban található állami labor, ahol 1-2 napon belül elkészül a laborvizsgálat eredménye. Az epesavszint mérés gyorsasága- különösen a harmadik trimeszterben- rendkívül fontos, mert bizonyos érték felett a magzatelhalás kockázata igen magas, így ilyen esetben indokolt lehet a szülés megindítása. Az epesavszinten kívül szükséges a májfunkciós értékek (GPT, GOT, LDH, Gamma-glumatil-transzferáz, Alkalikus foszfatáz) mérése is. Fontos azonban tudni, hogy a kutatások szerint a  nők 20%-ának teljesen normális májértékek mellett van terhességi cholestasisa . Epesavszint mérés hiányában  sajno

Tipikusan a harmadik trimeszterben jelenik meg, de előfordult olyan eset is, amikor már a 8. héten elkezdődött. Ahogy annyi mindenre igaz ezzel a betegséggel kapcsolatban, a viszketésre is az, hogy ahány kismama, annyi féle lehet: enyhe vagy kínzó; időszakos vagy folyamatos.  Viszont ha megjelenik, azonnal orvoshoz kell fordulni!  Amit nagyon nehéz elviselni a cholestasis során, hogy a viszketés gyakran éjszaka a legintenzívebb , olyan mértékű, hogy aludni sem lehet tőle. Ezért az orvosok azt javasolják, hogy a kimaradt alvást pótolja a kismama napközben, ha megteheti. A viszketés tipikusan a tenyéren és a talpon jelenik meg, de a test bármely részén előfordulhat (egészen elképesztő beszámolók is rendelkezésre állnak, van olyan, akinek pl. a füle viszket elviselhetetlenül). A diagnózis felállítását nem befolyásolja, hogy a test mely részén jelenik meg a viszketés. Ma már kutatások bizonyítják, hogy az epesavszint mértéke és a viszketés intenzitása között nincs közvetlen összefüggés. E

Ahogy korábban arról már írtunk, a terhességi cholestasisban szenvedő kismamák kezelésének a legelső és legfontosabb lépése a rendszeres vérvizsgálat. A vérvizsgálat során nézni kell a májfunkciós értékeket (GOT, GPT, LDP, Alkalikus-foszfatáz, Gamma-glutamil transzferáz, Alfa-amiláz IFCC) és az epesavszintet . Ha bármely korábbi terhességednél diagnosztizálták a terhességi cholestasist, akkor érdemes a következő terhesség legelején megnézni a fentieket, hogy a nőgyógyászod ismerje a kiindulási értékeidet. Ha a cholestasis nem merült még fel korábbi terhességeidnél, de a tünetek bármelyikét (viszketés, sötét vizelet, világos széklet) észleled a terhességed során, akkor javasolt heti rendszerességgel, a 3. trimesztertől pedig akár heti kétszer is a vérvétel. Ne felejtsd! Ha már megjelentek a tünetek (viszketés, stb.), viszont a laboreredményeid nem igazolják vissza a betegség fennállását, nem szabad leállni, újabb vérvétel szükséges, mert sokszor a vérkép csak később mutatja ki az eltéré

A tüneteket alapvetően két csoportba sorolhatjuk: az egyik csoportba a laborvizsgálatokkal kimutatható változások, a másik csoportba a szabad szemmel érzékelhető változások tartoznak. Amit a laborvizsgálatok mutatnak Epesavszint emelkedése A legfontosabb laborvizsgálat cholestasis esetén a vér epesavszintjének mérése. Magyarországon jelenleg a Debreceni Klinika és a Győrben a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház végez ilyen laborvizsgálatot. Májfunkciós értékek emelkedése Ezek közé tartoznak a GOT, a GPT, a Gamma-glutamil transzferáz, az Alkalikus-foszfatáz, Alfa-amiláz IFCC és az LDH. Viszont fontos tudni, hogy a cholestasisos kismamák 20%-ánál a májfunkciós értékek egyáltalán nem emelkednek! Tehát egyéb tünetek észlelése esetén (pl. viszketés) akkor is érdemes epesavszintet mérni, ha a májfunkciós értékek rendben vannak. Amit te magad tapasztalsz: Viszketés: különösen a talpon és a tenyéren, de a test többi részén is előfordulhat. Sötét vizelet Világos széklet Sárgaság (a bőr vagy a sz

Ez az egyik leggyakoribb terhességi májbetegség, a vizsgálatok szerint 1000 terhességből 1-et érint (tehát a magyarországi születésszámokat ismerve évente legalább 100 kismama válik érintetté). A betegség lényege, hogy a májban termelődő epesav kiválasztása és továbbítása lelassul, így az epesav egy része ahelyett, hogy az epehólyagba, majd onnan a belekbe jutna, a véráramba kerül.  Az epesavnak nagyon fontos szerepe van az emésztésben, de ezt csak akkor tudja betölteni, ha a belekbe jut. Ha a véráramba kerül, az a kismamának nem jelent életveszélyt, azonban a magzatot annál inkább veszélyezteti.  3 fő következménye lehet:  magzati stresszt okozhat, ami a bélsár (mekónium) magzatvízbe jutását eredményezheti; spontán koraszülés; legsúlyosabb esetben magzatelhalás... A betegség tipikusan a 3. trimeszterben jelenik meg, de számos példa ismert, amikor a tünetek már jóval korábban jelentkeztek. Kialakulásának oka az alábbiakra vezethető vissza: Hormonváltozás (kutatók megfigyelték, hogy a

Kedves Kismamák, egészségügyi dolgozók, és mindenki, aki érintett a témában! Ezt az oldalt azért hoztuk létre, mert saját példánkon tapasztaltuk meg, hogy mennyire kevés tudás és tapasztalat áll itthon rendelkezésre a terhességi cholestasisban szenvedő kismamák kezelésével kapcsolatban. Saját történetünket később szeretnénk megosztani, nem egyszerű egy ilyen hatalmas veszteségről beszélni... Szeretnénk minden lényeges információt megosztani a terhességi cholestasisról azért, hogy a kisbabák értelmetlen halála elkerülhető legyen. Nem cél a félelemkeltés a kismamákban, és nem cél az egészségügyi dolgozók hibáztatása sem. Szeretnénk egy olyan közösséget építeni, ahol a cholestasisos kismamák megfelelő támogatást kapnak a betegség mentális és egészségügyi kezelésében. Kérlek oszd meg az oldalt mindenkivel, aki érintett lehet a témában!  Köszönjük! Az oldal szerzői nem egészségügyi dolgozók, maguk is elszenvedői a betegségnek, az itt található bejegyzések nem minősülnek orvosi tanácsnak vag